Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Miután világra jöttél Szülés utáni kihívások Adásba kerül: 2013. április 25.

blog post image

A kismamáknak szóló magazinok arról szólnak, hogy micsoda boldogság a szülés és az újszülöttel együtt töltött idő. A gyermekvállalást az élet legnagyobb adományának írják le. Ami igaz is, néha azonban az újdonsült anyuka nem az ígért, rózsaszín világba csöppen, hanem egy sokkal komolyabb, kiszolgáltatottabb érzéssel találja szemben magát, a szülés utáni depresszióval. Sokáig szégyen volt erről beszélni, pedig a probléma gyakoribb, mint hinnénk: minden tizedik kismama és baba életét beárnyékolja - és apáknál is előfordulhat. A gyermekek megszületése utáni kihívásokról beszélgetünk Judyval, Nagy-Kálózy Eszterrel, Palya Beával - és természetesen egy meglepetés édesapával.

A kismamákat valahogy senki – és semmilyen könyv – nem készíti fel arra, igazából mi várható a szülés után. Talán nem is lehet, hiszen ahányan vagyunk, annyiféleképpen készülünk életünk legnagyobb kalandjára. Aztán megszületik a baba és néhány anyuka úgy érzi, hogy összedőlt a világ. A szülők élete teljesen megváltozik, innentől kezdve alkalmazkodniuk kell a kis jövevényhez, és átmenetileg háttérbe szorítani saját vágyaikat. Sok esetben a gyermekvállalás igen komoly anyagi megterhelést is ró a családra, mely szintén nehezen feldolgozható szituáció. Mindezen változások összessége, illetve az ismeretlen helyzetből adódó bizonytalanság akár komoly panaszokat is kiválthat. A szülés utáni depresszió 2-3 napig vagy akár 2-3 hétig is tarthat, de megfelelő kezelés nélkül akár évekig is elhúzódhat.

A nők többsége számára azonban a szülés nem depressziót, hanem inkább szorongást keltő szituáció. Különösen az első gyerek érkezésekor van ez így, hiszen új, eddig ismeretlen helyzetekkel találjuk szembe magunkat. 

A legnagyobb kaland

Mit tehetünk azért, hogy ez a várva várt esemény valóban életünk legnagyszerűbb élménye legyen anélkül, hogy bármi beárnyékolná?

Amíg gyermekünk a pocakunkban növekszik, kialakul egy titkos kapcsolat közöttünk, amely elsősorban érzésekről szól. A szülés után az ismerkedés új szakasza következik, melyben megtanuljuk megérteni gyermekünk jelzéseit, a kicsi pedig érzeteket – szaglással, ízleléssel tapintással, kicsit később pedig látással is – memorizál. Ez az újfajta kötődés és testi kapcsolat a napok, hetek során egyre erősebbé válik. Már különbséget tudunk tenni az éhséget, fáradtságot vagy a fájdalmat jelentő sírás között. Kialakítunk egy közös napirendet, mely megnyugtató állandóságot hoz az életünkbe. A folyamatba időről-időre gyermekorvos és védőnő is bekapcsolódik. Munkájukkal, tanácsaikkal segítenek a családnak az összeszokásban, az új ritmus megtalálásában. Lassanként egymás mellé rendeződnek a dolgok, minden egyre egyszerűbben zajlik, kezdünk fizikailag is visszatérni korábbi önmagunkhoz, és némi lelki átalakulás után az anyaszerep is belesimul a hétköznapjainkba. Minél hamarabb alakítjuk ki a babával közös életritmusunkat, annál hamarabb érünk el egy harmonikus, nyugodt állapotot, amit ugyan még meg-megzavarnak az éjszakai etetések, de pár hét alatt ezek is rutinná alakulhatnak. A kórházból hazatérve a legfontosabb feladat az etetések, a szoptatás rendjének kialakítása, hisz ehhez alkalmazkodhatnak majd az alvási periódusok, a fürdetés, a család közös tevékenységei. Nekünk is jó, ha a saját pihenésünket a baba bioritmusához igazítjuk, így amikor a baba alszik, mi is tudunk pihenni. Fontos, hogy ebben az időszakban minden segítséget elfogadjunk környezetünktől, sőt, tudjunk segítséget kérni.

Apró lépésenként szervezzük meg új életünket, alakítsunk ki olyan fontossági sorrendet a teendőkben, ami lehetővé teszi, hogy az első hetekben csak a babára és önmagunkra tudjunk figyelni.

Judy jótékony módszert választott a szülés utáni ellazulásra, az énekesnő együtt  jógázik kislányával.

Nagy-Kálózy Eszter élete legnagyobb teljesítményének 3 gyermekét tartja. A gyerekek már felnőtt korúak, de természetesen mint másnak, neki is szakmai és magánéleti kompromisszumokat kellett kötnie, hogy színészként és családanyaként is helyt tudjon állni összeroppanás nélkül. Szerencsére mind párja, mind pedig a nagyszülők sokat segítettek. Mindig a gyermekek érdekei voltak az elsődlegesek, minden más csak azután jött.

Palya Bea 36 évesen lett édesanya. Eddig is tökéletesnek érzett élete most még színesebb, izgalmasabb, kerekebb, élettel telibb lett. A gyermekvállalás előtt le kellett győznie saját félelmeit, a várandósság alatt naplót vezetett. A mai napig felmerülnek benne félelmek azzal kapcsolatban, hogy elég jó anya e.

A legtöbb férfi fél az apaságtól, a tartós elkötelezettségtől. Czutor Zoltán nem ilyen. Ő felelősségteljes apa, gyerekkora óta készül erre a szerepre. Véleménye szerint a gyerek sokat változtat az ember életminőségén. Ő az élet kiteljesedése, a legősibb egészre való törekvés része. 

Legyenek valós elvárásaink

Nagyon fontos a szülésről és a szülői feladatokról alkotott reális kép és elvárások kialakítása. Sok információhoz lehet jutni az interneten vagy más anyukákkal beszélgetve. Ezek mind segítenek a gyermeknevelés szépségei mellett annak árnyoldalát is megismerni. A várható nehézségekre már jó előre fel lehet készülni. Jó, ha van a leendő anyukának olyan barátnője, akire számíthat a nehezebb időszakban is, és akivel tud őszintén, minden szégyenkezés nélkül beszélgetni, elmondani neki mindazokat az ambivalens érzéseket, amik ilyenkor megfogalmazódnak. Ha van olyan családtag, aki tud segíteni a háztartási munkában vagy a baba körüli teendők ellátásában, akkor azt nem szabad visszautasítani! Amíg más vigyáz a kis jövevényre, addig az anyuka tud pihenni, vagy magára időt fordítani. Ebben az időszakban a kisbaba körül forog a világ, de a szülőpárnak meg kell ragadni minden olyan alkalmat, amikor kicsit egymással is tudnak törődni, mert ez megerősítheti a kapcsolatukat és ketten könnyebben birkóznak meg a mindennapi nehézségekkel!

Vissza a munkába

A legtöbb nő számára a GYES-ről az út a munkába vezet. Ez az út azonban sokszor nem egyenes. Közel sem egyértelmű, hogy korábbi állásunk a szülés után is visszavár minket, ahogyan az sem, hogy mi magunk ugyanazt szeretnénk, mint anyává válásunk előtt. És persze az is lehet, hogy „kisgyermekes” státuszban már nem ugyanarra vagyunk képesek.

Gondoljuk át a lehetőségeket!

Először is érdemes pontosan tisztában lennünk azzal, mi miatt térünk vissza. Ennek több oka is lehet, akár egyszerre.  Ilyen lehet például az, hogy más típusú elfoglaltságra vágyunk, és felnőttekkel szeretnénk magunkat körülvenni. Természetesen a leggyakoribb tényező a pénz, de sokak számára motiváló az is, hogy szeretnék nemcsak a családban, de a külvilág felé is hasznosnak érezni magukat.
Ám a gyes alatt otthon töltött idő arra is ráébreszthet minket, hogy már másra vágyunk, mást szeretnénk csinálni, mint korábban. Lehet, hogy olyan vágyaink fogalmazódnak meg, amelyekre korábban nem is gondoltunk, és amire hamarosan a megoldást is megtaláljuk, ha az értékeinket és képességeinket számításba vesszük. Írjuk össze, mi az, amivel már rendelkezünk a választott irányvonalhoz, mit tettünk már le az asztalra. Ha ezzel kész vagyunk, vegyük számba, vajon mi kell még a megvalósításhoz, milyen végzettségre kell szert tenni, esetleg milyen készségeinket kell továbbfejleszteni. Végül azt gondoljuk át, hogy ki mit és miben tud számunkra segítséget nyújtani a megvalósításhoz, vagyis milyen kapcsolatokkal és háttértámogatással rendelkezünk.

Ha időt szánunk rá és arra koncentrálunk, hogy megtervezzük a munkába történő visszatérést, könnyen lehet, hogy olyan kapuk nyílnak meg előttünk, amelyek mellett korábban elsétáltunk!

Egy hozzászólás

Árpád
2013. április 25. 18:37:56
Szeretem ezt a mûsort,jó témák,és értékes emberekkel!

Én is hozzászólok!