Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Budapest, Budapest, te csodás! november 17. Budapest napja Adásba kerül: 2015. november 17.

1873. november 17-én tartotta alakuló ülését az egyesített Budapest Székesfőváros közgyűlése. Ennek emlékére vált ez a nap a főváros születésnapjává. Budapest hazánk szíve, ahol pezseg az élet, szebbnél szebb látnivalók vannak, nem hiába kedvelik a külföldi turisták is. De kinek, mit is jelent pontosan? Milyen emlékek kötnek minket hozzá? Továbbá milyen olyan rejtett kincsei vannak, amelyek még felfedezésre várnak? Mesél nekünk Für Anikó, Kovács Ágnes és Dr. Szívós Erika. Meglepetés férfi vendégünk a főváros nagy rajongója.

Für Anikó, Jászai Mari-díjas, Mensáros-díjas színésznő, érdemes művész imád sétálni, gyalogosan át a hídon, megunhatatlan gyönyörűség a városkép. Gyermekkorában egy társasházban laktak, ahol időről időre házon belül csereberélték a lakásokat, hol kisebbre, hol nagyobbra. Az érdeklődő közönségnek feltétlenül megmutatná a magaslati, szép kilátású pontokon kívül a Gozsdu Udvart, amely már kuriózummá vált a fővárosban, illetve a Várkert Bazárt. Budapesten kívül Prágát és Lisszabont kedveli. 

Kovács Ágnes, olimpiai bajnok, kétszeres világ- és hétszeres Európa-bajnok, világkupa győztes, örökös magyar bajnok úszó elfogult Budapesttel, miközben rengeteg helyen járt a világban, mégis a fővárosért rajong a leginkább. Ezen belül is a Margitsziget egy kulcsfontosságú hely az életében, hiszen ott tanult meg úszni is, továbbá rengeteg gyermekkori élmény köti a Normafához. Volt, hogy Arizónában kellett töltenie négy hónapot, kintléte alatt hatalmas honvágya volt, hazajövetelekor örömében sírt. Ági szerint ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy mink van, egy kicsit el kell veszítenünk. 

Dr.Szívós Erika, egyetemi docens, társadalom és várostörténész, kutató, az ELTE oktatója. Személyesen ügynek tekinti Budapest történetének kutatását, érdekli őt fővárosunk múltja, jelene és jövője is. Munkahelye a Kálvin tér környékén van, ahol több egyetem is található, így egy összefüggő diákzónát alkot ez a terület. Régen sokkal látványosabban megoszlott nemek alapján város, voltak helyek ahova csak a férfiak, és voltak ahova csak a nők jártak. Régen például a kávéházak a férfiak terepe volt, sértődés lett a vége, amikor megjelentek ott a nők is. 

Merker Dávid, szociológus, A Hosszúlépés. Járunk? városi séta projekt alapítója. Dávidék városi sétákat tartanak, ahol egyre több érdeklődőt fogadnak. Ezek mind-mind különböző tematikájú séták, ahol az állomások nézése közben, végignézik az idézeteket, a szépirodalmat és a filmeket is, s legvégül egy izgalmas történet kerekedik belőle. Több, mint harminc ilyen séta van. 

A csodák városa

Budapest nemcsak a hidak és a fürdők fővárosa, hanem az izgalmas közlekedési eszközök, a barlangok és a túralehetőségek centruma is. Vizualitásban is erős, ahol a Duna, - amely Budát és Pestet kettészeli - gyönyörű látványt nyújt nekünk magyaroknak is, de az idelátogató turisták számára is egy kuriózum. Nevezhetjük úgy is, hogy a Duna "Budapest főutcája", amelyen végighajózva a János-hegyi Erzsébet kilátó panorámáját közelebb hozza a látogatókhoz. De a titkokhoz egészen mélyre kell ásnunk. Ritka, hogy egy főváros ennyi barlanggal rendelkezzen, mint Budapest. A Várhegy alatt található egy 20 kilométeres barlanglabirintus, továbbá a Gellért-hegyen látható barlangot, a Sziklakápolnát a hévizek alakították ki, ott van még a Pál-völgyi-cseppkőbarlang, a Szemlőhegyi-aragonitbarlang, ez utóbbiban allergiaellenes barlangterápiás kezelés zajlik. Nem hiába illetjük a fürdők fővárosa névvel, 118 forrásból és fúrt kútból 26-75 Celsius-fokos víz tör fel, naponta körülbelül 30 000 köbméter. Jól tudjuk, városunkban rengeteg tömegközlekedési eszköz megtalálható. Egészen 1832-ig kell visszatekernünk az idő kerekét, amikor útjára indult az első ló által vontatott omnibusz. 1846-ban pedig megjelent a konkurencia, a sínen közlekedő lóvasút. A villák sokaságával teleépült hegyvidék közlekedését pedig 1874-ben a gőzmeghajtású fogaskerekű vasút könnyítette meg, a világon harmadikként indult útjára Budapesten. 1887-ben elindították az első villamost, 1888-ban pedig az első HÉV-et. 1896-ben pedig a kis földalattit, amelyet kéregvasútnak is neveztek. 1933-ban a trolibusz, 1970-ben a Libegő és az első metróhálózat is útjára indult. 

 

Még nincs hozzászólás

Én hozzászólok!