Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Anyáinktól kaptuk örökül Adásba kerül: 2015. november 20.

Az ember negyven fölött jön rá, hogy elkerülhetetlenül ugyanolyan, mint az anyja, pedig addig egyfolytában különbözni igyekezett. Hatalmas felismerés, hogy minden ellenkezésünk ellenére mégis ugyanolyanná válunk. Mi lehet ennek az oka? Mi mindent örökölhetünk? Milyen az édesanyánkkal való kapcsolatunk? Mennyire hasonlít édesanyánk és nagymamánk? Mi mindent kaptunk tőlük? Keressük a válaszokat Ónodi Eszterrel, Fekete Ibolyával és Palya Beával. Ahogy egy nő az édesanyjára, úgy egy férfi is az édesapjára hasonlít, nem volt ez másképp férfi vendégünkkel sem.

"Gondolkozz, ahogy apád tanított. Élj, ahogy anyád tanított."

/Leonardo da Vinci/

Ónodi Eszter, Jászai Mari-díjas színésznő apai nagymamájával sok időt töltött. Úgy érzi egykesége miatt elkényeztetett gyermek volt. Családja nem szerette volna, hogy a Színművészeti Főiskolára menjen. Később, amikor már nagyobb szerepeket kapott, akkor nyugodtak meg igazán. Amikor premierje van sosem hívja a szüleit, mert ha jelen vannak, sokkal jobban izgul, ez bizonyítja azt is, hogy elsősorban a szüleinek akar megfelelni. Amit édesanyjától örökölt az a zárkózottsága, az érzékenysége és a temperamentuma.

Palya Bea, énekes-dalszerző, előadóművész, író is észrevesz magán olyan apróságokat, amit édesanyja is ugyanúgy csinál. Lázadó kamasz volt, majd a gyermeke érkezése után ez nagyon szépen kisimult. Folyamatosan foglalkoztatja őt az a gondolat, hogy mit hozott ő és mit ad tovább gyermekének. Édesanyjától a céltudatosságát örökölte, amit kitalál, azért mindent megtesz, hogy véghezvigye. 

Fekete Ibolya, Balázs Béla-díjas filmrendező elmondása szerint 40 éves kor körül jön el az az idő, amikor tükörbe nézünk és az anyánk néz vissza ránk. Édesanyja jó humorral kezelte Ibolya gyermekkori cirkuszát. A szülei és ők nagyon erős hármas összetartásban voltak. Érzelmileg nagyon nagy rend volt legbelül. Édesanyjával egyenrangú volt a viszonya, szinte baráti kapcsolat volt kettejük között, jól megértették egymást. Azonban a teljes meggondolatlanságot is tőle örökölte. 

Szabó Péter, személyiségfejlesztő tréner visszaemlékezése szerint fájó volt az a felismerés, amikor azt mondta neki a felesége, hogy "olyan vagy, mint az apád" - meséli mosolyogva. Azt mondja, ha az édesanya egy aggódó típus, akkor a gyermekének is ezt adja tovább, így ő is egy "fekete öves aggódó" lesz. Ahogy velünk viselkedtek a szülők, úgy viselkedünk mi is a gyermekeinkkel. Azonban, ha ezt szülőként nem szeretnénk, van lehetőségünk arra, hogy ezen változtassunk. Péter szerint a bocsánatkérés felszabadító, kortól függetlenül.  

 

Mit hozunk otthonról és mit adunk tovább?

A családból hozunk egy mintát, amely teljes egészében meghatározza az életünket. A tanult családi viselkedésmintákat három kategóriába lehet sorolni. Az első az a szeretetkapcsolat, amelyben a szülőknek kell szolgáltatniuk egyfajta példaképet. Második kategóriát képezik azok a szerepek, amelyeket ránk szabtak. A harmadik csoportba tartoznak azok a szabályok, amelyeket előírtak számunkra. A szeretetkapcsolat mintájában benne van a tisztelet, a problémakezelés, az empátia és még nagyon sok minden. Fontos szerep a szülőké, hogy mit mutatnak a gyermeknek, hogyan viszonyulnak a családtagok egymáshoz, melyek azok az értékek, amely mentén haladnak. Felnőttként sokszor elgondolkodhatunk azon, hogy milyen elvek mentén neveltek minket, így szülőként mi is el tudjuk majd dönteni, hogy mi az, amit mindenképpen továbbadunk gyermekeinket, és melyek azok a dolgok, amelyben változtatunk. 

Még nincs hozzászólás

Én hozzászólok!