Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Jótét lelkek Adásba kerül: 2015. november 23.

Kik az önzetlen segítők? Ha nem tanulunk meg adni, nem várhatjuk el azt, hogy kapjunk is. Minél többet adunk, annál többet kaptunk. Természetesen nem biztos, hogy pont attól a személytől, akinek segítettünk. Sokan megtehetnék azt, hogy amire nincs szükségük elajándékozzák olyanoknak, akik erre rászorulnak, mégsem teszik. S vannak olyan emberek, akik az életüket tették fel arra, hogy segíthessenek. Erről beszélgetünk mai vendégeinkkel: Huszárik Katával, Dr. Csoma Zsanettel és Szigeti Mónikával. Meglepetés férfi vendégünk mozgássérülteknek szerez élményeket.

Huszárik Kata, színésznő családjában, gyermekkora óta jelen volt a segítőkészség. Ő, mint édesanya gyermekét is erre tanítja, akinek egyáltalán nem okoz problémát valamiét odaadni társainak. Az emberek valamiért megérzik, hogy kihez mehetnek oda gondjukkal. Kata kisgyermekként is olyan típusú személy volt,  akinek a környezete megérezte, hogy hozzá bátran fordulhatnak gondjaikkal, problémáikkal.  

"Nem az számít, hogy mennyit adunk, hanem hogy mekkora szeretet fektetünk az adásba."

/Teréz anya/

Szigeti Mónika gyógymasszőr, 9 hónapja önkéntes segítőként dolgozik a Hospice házban. Egy nagy cégnél dolgozott masszőrként, de belefáradt. Szerette a szakmáját, ezért nem akarta feladni. Inkább olyanokon akart segíteni, akik erre rászorulnak. Úgy alakult az élete, hogy pont ekkor indult egy önkéntes képzés, amelyet el is végzett. Beteg és idős emberekkel foglalkozik. Mónika szerint a segítség sokszor annyit jelent, hogy hallgatunk. 

Dr. Csoma Zsanett, orvos, kutató, családanya és önkéntes szerint bennünk van a segítség képessége/ készsége. Természetesen nagyon sokat számít, hogy milyen környezetben növünk fel. Szerinte a jótét lelkek olyan emberek, akik idejük javarészét arra fordítják, hogy másoknak segítsenek. Koraszülött alapítványnak is dolgozik. Mivel e témában ő is érintett, így úgy érezte segítenie kell. 

Brandt Viktor, trolibuszvezető,  "Álomszállítóként" ismerik a kerekesszékesek körében. Kerekesszékben élőkön segít. Azon egyszerű oknál fogva támogatja őket, mert ő tud járni, és az ő családjában is volt kerekesszékes. A két lábon járó embereket akadálymentesíti, azzal, hogy ne átnézzenek egy ilyen emberen, hanem odamenjenek és segítsenek. A kerekesszékben élőknek pedig csodálatos élményeket szerez. 

Jobb adni, mint kapni?

Egy kanadai kutatásban 126 ország 234 000 lakosa vett részt. A megkérdezettek a világ minden pontján arról számoltak be, hogy jó érzéssel töltötte el őket az adományozás. Ez igaz a társadalom minden rétegére. Így gondolják a gazdagabb, de a szegényebb országok is.
Felnőttként tudjuk azt, hogy az adakozás, az ajándékozás, a segítségnyújtás által mi is kapunk valamit, egy lelki feltöltődést. Azt gondolnánk, a gyermekek még ebben a korban jobban szeretnek kapni, mint adni, s eredendően önzőbbek. Azonban a British Columbiai Egyetem kutatása mindezt megcáfolta. Már egy kétéves gyermeket is boldogsággal tölt el, ha adhat, de leginkább az, ha saját tárgyát és nem egy tőle független ajándékot adhat oda. A gyerekeket ugyanolyan boldoggá teszi az ajándékozás, mint minket felnőtteket. 

Még nincs hozzászólás

Én hozzászólok!