Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Ridikül a magyar szórványról Adásba kerül: 2015. november 12.

Morvai Noémi egy régebbi Ridikül adásban úgy fogalmazott, hogy mi magyarok kaptunk a történelem során valami pluszt is azt, hogy saját magunkkal vagyunk határosak. De vajon a határon túli magyarok milyen értékeket képviselnek? Mennyire kell harcolniuk az identitásuk megtartásáért? Azt szoktuk mondani, hogy a magyarabbnál is magyarabbak, mert nap mint nap vállalniuk kell magyarságukat és a többségi társadalomban meg kell találniuk azokat a fórumokat, ahol ápolni tudják a hagyományaikat. Erről mesél nekünk Petrás Mária, Szvorák Katalin és Csibi Krisztina. Meglepetés férfi vendégünk ugyan már Magyarországon él, de sokszor haza jár még tanítani.

Szvorák Katalin, népdalénekes, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas előadóművész gyökerei a Felvidékhez köthetőek, azon belül is Losonc-Fülek-Pinc háromszöghöz. Kati számára érzelmileg nagyon fontos a határon túli magyarokkal való találkozás, így nagyon sokat jár fellépni is a környező országokba. Ezeken a területeken a nyelv őrzése és ápolása elengedhetetlen. Ebben természetesen az iskolának is hangsúlyos szerepe van, de a családé kulcsfontosságú. Füleken jellemzően nagyon erős a hagyományápolás: néptáncegyüttesek, színjátszókörök vannak, kiemelt kulturális élettel rendelkező kisváros. 

"Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! 
Magyarnak lenni: nagy s szent akarat, 
Mely itt reszket a kárpátok alatt. 
Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva: 
Viselni sorsunk, ahogy meg van írva; 
Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét, 
Vérünkbe oltva ősök honszerelmét, 
Féltőn borulni minden magyar rögre, 
S hozzátapadni örökkön-örökre!...
"         /Sajó Sándor/

Petrás Mária, Prima Primissima díjas népdalénekes, keramikus Csángóföldről származik. Átlagosan két-három havonta jár haza szülőföldjére. Mária szerint fontos az, hogy az életben az ember ragaszkodjon a "felsőbb rendűhöz", az Istenhez és a hitéhez, ezáltal a gyökereit is másképp tudja ápolni és megtartani. 

Csibi Krisztina a Magyarság Házának igazgatója, néprajzkutató definiálása alapján az őshonos magyarokat nevezik szórványnak, azaz a leszakadt országrészen maradt magyarságot. Amíg a fiatalok elmennek világot látni, tanulnak és tapasztalatot szereznek, majd visszajönnek, addig ezzel nincs is probléma. Vannak olyanok, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják szülőföldjüket és otthont kellett teremteniük egy másik helyen. A haza viszont mindig Magyarország marad. Így válik szét és alkot külön fogalmat a haza és az otthon.

Pál István "Szalonna", Liszt Ferenc-díjas népzenész Kárpátalján született, minden egyes korszakaiban másképp élte meg a szórványt. Gyermekként még nem igazán tudta mit jelent, amikor Magyarországra jött tanulni, akkor fogta fel igazán, hogy mit is jelent ez a fogalom. Szülőföldjére viszont még mindig hazajár tanítani. Van olyan tanítványa, akinek a nagyapjától tanult hegedülni és most a tanítványa nagypapájának nótájára tanítja diákját. 

Merre is vagyunk a világban?

Ezek a magyar társaink más nemzetiséggel keveredve élnek együtt elszórtan. Azonban vannak azok, akik tömbmagyarságot alkotnak, ilyen például Székelyföld. Illetve meg kell említenünk a világszórványt is, amelyet diaszpórának is szokás nevezni. A világszórványban élők pedig a kényszer hatására hagyták el az anyaországot. 

Az identitás nehéz kérdés egy határon túli magyarnak. A mindennapokban folyamatosan tennie kell azért, hogy elfogadják, befogadják, és helyén kezeljék a nemzetiségét. Több helyen kultúrájuk megőrzése érdekében olyan közösségeket hoznak létre, ahova a fiatalok bevonására fektetik a hangsúlyt annak érdekében, hogy az áthagyományozásról gondoskodjanak a rangidősek. Például egy-egy néptánccsoport tagjává válni hihetetlen jó érzés, beutazni Európát és büszkén vállalni a magyar kultúra kincseit! 

A Magyar Szórvány Napja – november 15-én az M1-en, a Duna Televízióban, a Duna Worldön, a Kossuth Rádión és a mediaklikk.hu-n!

Még nincs hozzászólás

Én hozzászólok!