Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Nem adom fel! Adásba kerül: 2016. február 03.

Megváltozott munkaképességűek hogyan tudják kezelni sajátos helyzetüket és a társadalom mennyire ad lehetőséget és segítséget nekik abban, hogy megtalálják az ajtókat az álmaik megvalósításához? A környezettel való megküzdés mennyire nehezíti meg mindennapjaikat? Példaképek mindannyiunk számára! Erről beszélgetünk ma Agárdi Szilviával, Csorba Nórával és Kecskés Karinával. Meglepetés férfi vendégünk sportban nyújt irigylésre méltó kimagasló teljesítményeket.

Kecskés Karina, színésznő, meseterapeuta elmesélése alapján a gyerekek oldották őt fel, hogy legyen önbizalma tanítani, ennek köszönhetően ebben az új helyzetben is kipróbálhatta magát. Ezek a sérült gyermekek rá tudnak hangolódni, lelkessé tették és egyből látják, hogyha rossz kedve van. Gyermekei is látták az édesanyjukat ilyen környezetben, ebben nőttek fel így természetessé vált számukra a másság.

Agárdi Szilvia, énekesnő szülei mindenféleképpen szerették volna, hogy látók közé járjon iskolába. Szilvi szerint fejben kell eldöntenie az embernek azt, hogy nem adja fel. Csatlakozott a Leósakhoz, akik egy fiatalokból álló szervezet, saját szabadidejüket áldozzák azért, hogy segítőkezet tudjanak nyújtani egy fogyatékkal élőnek. Személyes tudását adja át nekik. Ha az álláslehetőségekről beszélünk, akkor sajnos sok munkáltató nem tudja azt, hogy egy látássérült embernek milyen munkát lehet adni, miközben ezek az emberek bármit meg tudnak csinálni.

Csorba Nóra, a Nem Adjuk Fel Szövetkezet munkatársa, 2014-ben az év önkéntesének választották. Munkásságuk mára ott tart, hogy egy kávézót fognak nyitni a sérültekkel, amely az első ilyen hely lesz Budapesten. Az ott dolgozók is megváltozott munkaképességűek, van, akinek ez lesz az első munkahelye. Nóra középiskolás korától itt van, mindig is a kíváncsiság hajtotta őt, velük együtt nőtt fel.  

Fenyvesi Zoltán, handbike maratonfutó véleménye szerint, sokszor elveszi az emberből az energiát az is, ha mindenhez segítséget kell kérnie, miközben nagyon sok helyen az egész személyzet a segítségére siet. Azonban érkeznek pofonok is, amelyeket meg kell tanulni megfelelően kezelni. A színészet mindig is izgatta. Most szerepet kapot egy filmben. Fantasztikus élményként élte meg, hogy ebben a közegben is kipróbálhatta magát.

Másnak lenni

A másság elfogadása nevelés kérdése. Erre és a toleranciára való nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Kevés intézmény teszi lehetővé a fogyatékossággal élő gyermekek integrációját, így ennek az elsődleges felelőssége a szülőre hárul. A tolerancia valójában azt jelenti, hogy képesek vagyunk másoktól tanulni és velük együttműködni. Azok az emberek, akik toleránsak, nem hódolnak be a sztereotípiáknak, mert tudják pontosan azt, hogy ezek semmit sem mondanak el az egyénről. Mindez a gyermekkorban gyökerezik. A gyermek első tanulási módszere az utánzás, így a későbbiekben a gyermek értékrendje a család értékrendjét tükrözi majd vissza. Meg kell tanítanunk őket a másság természetességére. A felelősség a miénk, szülőké! 

Egy hozzászólás

Amanda Kirowsky
2016. február 3. 21:14:25
Motiváló erejű és szemléletformáló műsor volt… az igaz emberség felmutatásával és az ebből fakadó biztatással. Igazából nem is műsor(folyamról) van szó, hanem szolgálatról, ami valóban közszolgálati feladat. Ők sem ad(hat)ják fel!

Én is hozzászólok!