Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Már nem kamasz, még nem felnőtt Adásba kerül: 2016. március 17.

Örök dilemma a kamaszokkal úgy bánni, hogy a szülők is jófejek maradjanak, engedjenek is az újfajta követelésnek, s közben a tekintélyüket is megőrizzék. Nekünk, szülőknek is legalább olyan komoly érzelmi kihívás az átmenet, a gyermekeink felnőtté válása. Meddig engedhetjük el a buliba? Alhat-e ott a barátnőjénél? Milyen ruhákban járhat? Na és ott a szerelem! Tiltsuk, tűrjük, avagy támogassuk? Egyáltalán gyerekként, kamaszként, avagy felnőttként viselkedjünk a szembetűnően változó gyermekünkkel? Tapasztalatait megosztja velünk Zoltán Erika, Keleti Andrea, Paulovkin Boglárka és meglepetés férfi vendégünk.

Keleti Andrea, táncművész, tánctanár, tízszeres amatőr magyar bajnok, hatszoros profi magyar bajnok. Két gyermeke van, mindketten a férje természetét örökölték, aminek nagyon örül. Viki lánya kamaszodik, de szerencsére nem egy lázadó típus. A két gyermeke kettesben is nagyon jól elvan. Andrea szerint manapság a szülő kicsit jobban rárepül a gyermekeire, mint ahogy az a korábbi időkben volt.

Paulovkin Boglárka, illusztrátornak négy gyermeke van, legidősebb fia 18 éves múlt, aki 10 évig egyke volt, így megtapasztalták milyen egykének lenni, s milyen az, amikor három kistestvére is születik egy gyermeknek. Ámon esetében 12-16 éves korig volt nagyon nehéz időszakuk, sok mindenen mentek keresztül. Azonban eljött az a pillanat is, amikor a fia kifejezte a háláját azért, hogy akkor, ott nem engedtek neki meg valamit. Boglárka Vekerdy Tamás szavait idézi fel, mely szerint: "A kicsit elhanyagolt gyerek a boldog gyerek."

Zoltán Erika, eMeRTon-díjas énekesnő, táncos, producer, szövegíró, akinek 18 éves lányára már abszolút lehet számítani felnőtt emberként. Zoé nagyon jó kisgyerek volt, kamaszkorban azonban nagyon sok türelem kellett. Egy dolog volt, amin Erika folyamatosan stresszelt: a szórakozás kérdésköre. A felvilágosítás része náluk jött magától. Erika szerint eljön az a pont, amikor egy szülőnek tudomásul kell vennie azt, hogy az a kislány egyébként nagylány lett.

Pintér Tibor, színművész, a Nemzeti Lovas Színház és a Szigetszentmiklósi Sziget Színház igazgatója nagyon büszkén sétál a lánya mellett, akivel egyre szorosabb a kapcsolata annak ellenére, hogy a nap 24 órájában nem ő nevelte. Mindenképpen az a fontos, hogy az együtt töltött idő tartalmas és minőségi legyen. Tibor szerint minél idősebb lesz egy lány, annál visszajárósabbá és hazajárósabbá válik. 

A leválás nem elválás..

ezt nagyon fontos észben tartanunk, hogy e kettő egy gyermek életében nem jelenti ugyanazt. A leválás az élet természetes velejárója, amire szülőként fel kell készülnünk, s amit engednünk kell. Amikor ez bekövetkezik, akkor tudatosítanunk kell azt, hogy eddig nevelhettük őket, innentől kezdve azzal gazdálkodnak, amit tőlünk addig megkaptak. Azt is fontos megemlítenünk, hogy legtöbb esetben ez nem az egyik percről a másikra következik be, hanem a leválás egyfajta folyamat, amikor a szülő és a gyermek közötti kapcsolat átalakul. Szülőként azt is sokszor nehezen viseljük, ha gyermekeink más társas kapcsolatai hirtelen fontosabbak lesznek számukra. Tehát nagyon fontos az, hogy hagyjuk, hogy a gyermek identitása folyamatosan megerősödjön, saját maga vigyen véghez dolgokat, s ez már egész pici kortól fontos. Azért is van kulcsszerepe, mert így tud kialakulni a gyermek önbizalma, amire a felnőtt élet alapul. Azonban a leválás fogalma ennél sokkal többet rejt. A két szülőnek fel kell készülnie arra is, hogy újra kettesben maradnak, ahogy a kapcsolatuk elején. S az erre való feleszmélés nagyon sok pár megijeszt. Az elengedés folyamata minden szempontból fontos, de a legfontosabb az, hogy ezzel hozzásegíthetjük gyermekeinket ahhoz, hogy önállóakká váljanak. Később pedig büszke szülőként szemléljük azt, ahogy a gyermekeink, akik már időközben felnőtté váltak, milyen sikereket érnek el az életben. 

 

Még nincs hozzászólás

Én hozzászólok!