Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Versek mindenkor Adásba kerül: 2016. március 21.

Március 21-én, azaz ma van a Költészet Világnapja. Általános iskolában rengeteget foglalkozunk a versekkel. Hogyan lehet azt elérni, hogy felnőttkorban is ez a szeretet megmaradjon? Hogyan látják a kortárs költők a versek létjogosultságát? Hogyan befolyásolja a verses kötetek eladási arányát az internet? Egyáltalán az internet a versek szolgálatába állhat-e a népszerűsítés tekintetében? Vendégünk lesz Lackfi János, Nyáry Krisztián és Turczi István. Meglepetés hölgyvendégünk elárulja nekünk, hogy milyen nőként a költői mesterséget választani.

Lackfi János, József Attila-díjas költő, író, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász szerint kamaszként majdnem mindenki ír verset. János szerint a költészet mindenkié. A közösségi oldalon is aktívan tevékenykedik, általában reggelre időzíti a posztjait, ugyanis többen kelnek reggel verssel egy kávé kíséretében. Szabó T. Anna elindított egy verspárbajt, amelyet János 40. születésnapjára írt, aki erre válaszverssel reflektált. 

Nyáry Krisztián, kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, irodalomtörténész véleménye szerint kiskorban természetes dolog, hogy verseket tanulunk, majd tíz éves kor körül valamiért elkezdjük szégyelleni. A versek képesek tömöríteni az érzelmeinket. Krisztián szerint az ír verset, aki olvas is, és aki verset olvas, annak szoros kapcsolata van a kultúrával. 12-16 éves kor között kiderül, hogy olvasóvá válik-e az ember. Mi a helyzet a kortárs írók és költők műveinek megismerésével? Úgy véli a probléma a kronológiai oktatásban van, így a kortárs költők a tananyag végére maradnak, de sokszor a diákok odáig el sem jutnak. 

Turczi István, József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas és Prima Primissima díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, egyetemi doktor, irodalomszervező, főszerkesztő. Ezen a napon van a tavasz első napja és a Költészet Világnapja is egyben. Véleménye szerint kevés azoknak a magyar műveknek a száma, amely le van fordítva idegen nyelvre. Ennek ellenére a magyar irodalomra odafigyelnek külföldön is. Kínában például Petőfi Sándort szavalnak. Szerinte a magyar műfordító a világ legjobb műfordítója. A történelem is bebizonyította, ha nem írhattunk, akkor fordítottunk, ezáltal ismerhettük meg a világirodalmat. S ezért köszönettel tartozunk.

"Verseket nem azért írunk és olvasunk, mert menő. Azért írunk és olvasunk verseket, mert valamennyien az emberi fajhoz tartozunk, az emberi faj pedig tele van szenvedéllyel. Az orvostudomány, a jog, a közgazdaság... ezek mind nemes dolgok, kellenek a lét fenntartáshoz, de a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem: ezek azok, amikért érdemes élni."

/Holt költők társasága c. film 1989/

Szabó T. Anna, költő, műfordító volt, amikor férfi álnéven is írt egy kötetet. A XIX. századtól a két nem között nem tesznek óriási különbséget. Nem olyan régtől indította el saját profilját a közösségi oldalon. Úgy gondolja, az internet egy nagy homokozó, egy játszótér lehet a költő számára. Pályáját végigkísérték mesterek is, mert a költészet egy mesterség, amelyet meg kell tanulni! Szerinte sok kamasz akkor ír titkon verset, amikor szerelmes. 

Versek a mindennapokban

A közösségi háló a versek népszerűsítésének a szolgálatába is állhat. Gondoljunk csak arra, amikor kedvenc versünket kellett megosztani egy közösségi hálón szereplő kihívás keretein belül. Az indítványozó Szabó Balázs énekes-dalszerző, bábszínész, költő volt, amely esemény nevezhető egy mini kulturális forradalomnak is. Az internet tehát egy jó platform is lehet a költészet népszerűsítésére. 
Az etalont továbbra is a Nyugatosok művei jelentik. Egy nem reprezentatív felmérés eredménye szerint a legkedveltebb magyar költő József Attila, akit Arany János és Radnóti Miklós követ. A válaszadók véleménye szerint a közoktatásban sokkal több kortárs költőt kellene szerepeltetni. 
Bármilyen műről vagy műfajról legyen szó, gondolkodjunk el azon, hogy miért is jó olvasni?! Hatalmas a választék, amely a rendelkezésünkre áll. Ahhoz hogy jól szórakozzunk, ki sem kell otthonról mozdulnunk. Az olvasás által kikapcsolódhatunk, mely során élénkül a fantáziánk és a kreativitásunk, a pozitív üzeneteket hordozó könyvek pedig képesek energiával feltölteni. Sok-sok információnak a birtokosai lehetünk. S a könyv által bárhová eljuthatunk, bárhol barangolhatunk a nagyvilágban. Hatalmas szókincsre tehetünk szert, mi több az olvasás formálja a gondolkodásunkat. Fejlesztőleg hat a helyesírásunkra és a stilisztikai érzékünkre is. Inspirál. S elfelejthetjük végleg azt a fogalmat, hogy unalom. Kell ennél több érv ahhoz, hogy könyvet ragadjunk?

Még nincs hozzászólás

Én hozzászólok!