Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Határ a csillagos ég! április 12. az Űrhajózás világnapja Adásba kerül: 2016. április 12.

1961-et írunk, amikor a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a világ első, embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Alekszejevics Gagarin repülőőrnaggyal. Azóta sokat fejlődött az űrkutatás, magyar űrhajós is debütált, és több nő is megjárta a világűrt. Sőt, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője is egy hölgy! És ki ne akart volna gyerekkorában legalább egyszer eljutni a világűrbe? Vendégeinknek köszönhetően betekintést nyerhetünk ebbe az érdekes világba. Itt lesz velünk Farkas Bertalan, Grandpierre Attila és Hamar Dániel. Meglepetés hölgyvendégünk is a repülés megszállottja.

Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, vadászpilóta, nyugalmazott dandártábornok, űrkutató 16 éves korában már repülőgép képes lett, azaz vezethetett kisebb repülőket. Abban az időben még autó is kevés volt, nem hogy még repülőgép. Így először vadászpilótává vált. Bertalan tapasztalatból mondja azt nekünk, hogy a csillagok onnan fentről valóban ragyognak. A súlytalanságban nincs jobbra, balra, lent és fent. Ennek köszönhetően nagyon sok olyan találmány van, amely az űrkutatásnak köszönhető, ilyen például a tépőzár és a teflon is. 



Hamar Dániel, Kossuth-díjas népzenész, a Muzsikás együttes alapító tagja, geofizikus, a földtudományok kandidátusa, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszéke Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, aki hat éves korában kezdett el zenélni. Szerinte remekül megfér egymás mellett a zene, a matematika és a fizika. Dániel szerint az űrkutatás napjainkban egy igen erős húzóágazat. 



Grandpierre Attila, zenész, énekes, csillagász, a természettudományok doktora, a fizikai tudományok kandidátusa, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, aki már öt éves korában eldöntötte, hogy a Nappal szeretne foglalkozni. Érdekelte őt az a kérdés, hogy hogyan lehet az, hogy 150 millió kilométerről, valami ilyen erős érzelmi hatássál van az emberre. Hiszen, ha a Napra nézünk, jobb kedvre derülünk. Így ennek a kérdésnek köszönhetően, fordult e felé, mely végül a hivatásává is vált. 

Czigány Ildikó, az első magyar női pilóta. 2005-ben kapitánnyá nevezték ki, akit az édesapja vezetett be a repülés csodájába. Így sokat segített a repülőtéren, s az akkoriban történt tragédiák sem riasztották el attól, hogy ezt a szakmát válassza. Sőt még az sem szegte a kedvét, hogy ebben a szférában eddig nem dolgozhatott hölgy. Így amikor fiatalként kijelentette, hogy Malév pilóta szeretne lenni, akkor kinevették. Azonban nyolc évre rá, mégis sikerült beteljesítenie álmát, s egyben úttörőnek is lennie e téren. 

Űrrandevú

1965. december 15-ét írtunk, amikor az amerikai Gemini-6A és a Gemini-7 között létrejött az első űrrandevú. 

Szovjetunió és Amerika versengett egymással azért, hogy ki tud hamarabb embert feljuttatni a világűrbe. Amelyet végül a Szovjetunió nyert meg. Amerika szeretett volna visszavágni, így a következő uticél a Hold volt. Majd 1965-ben a felküldött Gemini-6A és a Gemini-7 pályáit megpróbálták összehangolni, végül a két űrhajó orrát mindösszesen 30 cm választotta el egymástól. Biztonsági okokból érintkezni nem tudtak, de hat órán keresztül a két űrhajó együtt haladt. Ekkor hangzott el világűri kiadásban karácsonykor a Jingle Bells dallama. A Gemini-program keretében, - amely kilenc repülést tartalmazott összesen - s ennek köszönhetően igazolni tudták az űrséta, az űrrandevű és a dokkolás kivitelezhetőségét. S ennek köszönhetően az űrversenygésben az Egyesült Államok átvette a vezetést. 

Még nincs hozzászólás

Én hozzászólok!