Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Így nótázik a magyar Adásba kerül: 2016. április 14.

Mindenkinek eszébe juthat egy vasárnapi ebéd a nagyszülőknél, amikor a közös családi programot a háttérből végigkíséri a nótaszó a rádióból. Vagy egy olyan étterem, ahova a vacsora mellé kaphatunk egy kulturális élményt is. Egy óriási kincs, ami a miénk. Hogyan ápoljuk? Milyen fórumok állnak a rendelkezésünkre? Ki a közönsége? Erről mesél nekünk: Tarnai Kiss László, Mészáros János Elek és Pere János. Meglepetés hölgyvendégünk különbséget tesz a nóta és a lakodalmas zene között, amelyet nem szabad összetéveszteni!

Tarnai Kiss László, eMeRToN-díjas énekművész, a Dankó Rádió vezető szerkesztője gyermekkorában a komolyzenét is nagyon szerette, 10-12 éves koráig tanult zongorázni. Szerinte a nóta önmagában nemcsak műdal, hanem imádság is. A nótában kell, hogy legyen költészet. Kedvenc nótájának egyike a "Messze, messze Csíkországban" című dal. '85 környékén meghonosult a mulatós zene, amely gyomorszájon vágta a magyar nótát. Szerencsére a Dankó Rádió nóta rádió lett, ennek köszönhetően László úgy érzi, a Jóisten keze nyúlt a műfaj után. 

Mészáros János Elek, agrármérnök, talajtani mérnök, Simándy József- és Szenes Iván-díjas nótaénekes és magánénekes, vidéki földműves családba született. Náluk természetes volt a magyar nóta. Mindig vonzotta őt a zene, de nem gondolta volna, hogy egyszer énekes lesz belőle. 31 évesen kezdett el foglalkozni az énekléssel. A tehetségkutató verseny meghozta számára a sikert, több, mint 700 koncertje volt. Kedvenc nótájának címe a "Búcsút int az őszi nyár".

Pere János, énekművész, dalénekes, pedagógus polgári családba született. Konzervatóriumot végzett, ahol zongorázni tanult, majd egy véletlen folytán meghallották az énekhangját, amire a tanárai azt mondták, hogy hagyja a zongorát, neki énekelnie kell! Ez egy eklektikus művészet, nagyon fontos, hogy előtanulmányai legyenek annak énekesnek, aki ezt a műfajt választja. Meg kell élni az életben bizonyos dolgokat, életérzéseket ahhoz, hogy megszeressük a nótákat. A lakodalmas zene pozitívuma, hogy megtartott egy bizonyos dalmennyiséget, irodalmat. Negatívuma, hogy nincs meg benne az, ami a nótában: az érzések átélésének és átadásának művészete. 

Kalmár Magda,  Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művész, aki három évesen Zuglóban egy szabadtéri színpadon lépett fel először. Már itt elkezdődött a magyar nóta szeretete. Pályája során előállt egy konfliktus is, abból kifolyólag, hogy Magda egyaránt énekel operát és nótát is. Mire azt mondták neki, hogy, aki a komolyzenével foglalkozik, az ne énekeljen magyar nótát. Szerencsáre befogadta őt a nóta-társaság is. Magda szerint is a lakodalmas zene megölte a nóta műfaját. 

A miénk! Legyünk rá büszkék!

A magyar nóta nemzeti érték, kulturális örökség, amelynek háromirányú kötődése van. Egyrészt kötődik a magyarsághoz. Hiszen ez egy olyan szimbólum, amely a korabeli embert - ahogy Szabolcsi Bence is fogalmazott - "segítette magyarrá lenni, magyarnak maradni, segítette Európában helytállni." Másrészt a nóta kötődik a magyar nyelvű színjátszáshoz. Ugyanis a nóta és a színjátszás együttélése szoros volt a kezdetektől egészen az 1940-es évekig. Harmadrészt a nóta szorosan kötődik a magyar irodalomhoz is. Sikere van itthon, mert minden magyar a sajátjának érzi, és sikere van külföldön, mert pontosan tudják, hogy ez a műfaj csak és kizárólag hozzánk köthető.

Kosztolányi Dezső is mesterien összefoglalta a nótával kapcsolatos gondolatait: "Csodálatos is, hogy egy nótáról mi minden jut eszébe egy magyarnak. De még csodálatosabb, hogy egy nótáról minden magyarnak ugyanaz jut eszébe. Nem a szöveg idézi föl ezt bennük, hanem valami sajátos kedélyhullámzás, melyet a hangok és a hozzájuk fűződő régi emlékek indítanak meg, szinte függetlenül a szövegtől, s ha valaki szavakba tudná foglalni, hogy mit is gondolnak és éreznek már emberöltők óta olyankor, mikor a Kék nefelejcs-et vagy a Nem ütik a jogászt agyon-t hallgatják, akkor ezek a le nem írt szövegek minden korban és minden egyénnél szinte szóról szóra egyeznének, s ezekből talán össze is lehetne állítani egy nemzeti bölcselet mozaiképületét."

Két hozzászólás

Gránát Zsuzsa ,magyarnóta -énekes vagyok!
2016. április 14. 10:36:41
Nagyon örülök,hogy megint szót emelnek a Nótáink méltatására! Mindenkinek tudnia illik,hogy kincsekről beszélünk, kultúránk gyöngyszemeiről! Nem lenézni, kell,hanem őrizni,szeretni és hallgatni kell Őket! Hiszen a szépség ami ezekben a dalokban van,mindenkire jó hatással kellene,hogy legyen! Bánatod van,kiénekeled magadból,örülsz,boldog vagy, fakadj dalra,perdülj táncra! Mindent megtalálsz nótáinkban,ami a lelkedben,az életünkben van! Gratulálok a Szószólóinknak,köszönjük és sok eredményt kívánunk!Üdvözlettel gránát Zsuzsa nótaénekes
Dankó
2016. május 20. 19:58:08
Végre értelmes gondolatok és nem érzelmi indíttatású vélemények kaptak hangot !
Különösen tetszett, hogy történelmi hátteret is elmondtak !
Javaslom Pere művész úrnak, hogy írja meg a magyarnóta történetét !

Én is hozzászólok!