Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Városi legendák és ami mögöttük van Adásba kerül: 2016. május 24.

A városi legendák, mítoszok végigkísérik az életünket. Elkerülni nem lehet, hogy egy hely mítoszát az ember meg ne ismerje. A kérdés igazából az, hogy mi ebből az igaz és mi az, ami csak mendemonda. Hogyan alakulnak ki, s melyek azok a fórumok, amelyek továbbadják a történeteket? A legendák jó ismerői osztják meg velünk történeteiket: Békés Itala, Farkas Erika, Dr. Tasnádi Emese és férfi meglepetésvendégünk.

Békés Itala, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő szerint a gyermekek teszik fel leggyakrabban azt a kérdést, hogy "Miért? Miért? Miért?", ő a mai napig a miértekre kíváncsi. Rengeteg minden érdekli, de arra a legkíváncsibb, hogy az emberek mit gondolnak és mi a valóság? Szerinte az embert a hivatásába is a kíváncsiság hajta. Itala könyv formájában is írt meg érdekes történeteket. 

Farkas Erika, a Magyar Rádió szerkesztő-riportere és műsorvezetője. A Hely című műsort vezeti, ahol az emberek érdeklik őt igazán, de amikor meglátogatja őket, el is akarják mesélni, meg akarják osztani vele a saját történetüket. A városi legenda sok esetben az ő megfogalmazásában egy megkövült pletyka. Érdekességként említi meg, hogy az összes Mátyás király történet valódi szereplője Nagy Lajos király. Mátyás királyunknak jók voltak a sajtósai, miközben egy keménykezű uralkodó volt. 

Dr. Tasnádi Emese, ideggyógyász, rehabilitációs szakorvos szerint, ha már vannak gyermekei egy embernek, akkor megjelennek az ember életében újra a mesék. A történetek mindenhol ott vannak. Írt egy mesekönyvet, amelyben a gyermekeivel történt dolgok szerepelnek. Amikor ugyanis külföldön éltek, egyszer csak elfogytak a mesekönyvek, így új történeteket, meséket kellett írni.

"A szóbeszéd valóban olyan, mint a kilencfejű lernai hidra, melyet nem lehet elpusztítani, mert ha levágják az egyik fejét, kettő nő helyébe."

/Agatha Christie/

Nagy György, történész, televíziós műsorvezető, szerkesztő is érdekes történeteket oszt meg velünk. Ilyen volt, amikor Mária Terézia 1751-ben Gödöllőn járt, nagy felhajtást rendeztek, hogy Budáról Gödöllőig augusztusban Mária Terézia lovas szánon érkezhessen meg. Ez egy gyönyörű legenda, de sajnos egy szó sem igaz ebből. György szerint az a baj, hogy a legendákat úgy erősítjük meg, hogy éppen csak azt nem írjuk le, hogy ezek igazak vagy hamisak. 

A legenda legendája

A városi történetek gyűjtőneveit szokás szóbeszédnek vagy városi legendának nevezni. Ezek terjedése során változnak a szereplők, a helyszínek, az időpontok, és szinte minden. Régen szájról szájra, ma interneten tudnak villámgyorsan elterjedni. Alapvetően a városi legenda fogalmának megjelenése 1981-re tehető, amikor Jan Harold Brunvand, angol professzor könyvében megemlítette. Ezek a sztorik vagy túl morbidak, félelmetesek, misztikusak vagy épp ellenkezőleg vicces, humoros történetek. S akkor lesz a kitalált történetből igaznak vélt történet, amikor valaki elmesélésében szerepel az ismerős ismerőse, a jól ismert alany, akit már olyan jól ismerünk mindannyian. 

Még nincs hozzászólás

Én hozzászólok!