Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

A negyven az új harminc Adásba kerül: 2014. január 13.

blog post image

A gazdasági válság ellenére öregedésgátló termékekre és szolgáltatásokra változatlanul sokat költünk, ami azt jelenti, hogy a fiatalos külső és életerő megtartása továbbra is nagy jelentőséggel bír. Főleg a nőkre jellemző ez - az élet minden területén, a munkavállalástól a családalapításig. A mostani harmincasok mentalitása a régebbi huszonévesekre jellemző, a mai negyvenesek pedig olyanok, mint a tegnapi harmincasok. Az utóbbi húsz évben az életminőség javulása miatt a harminc évesek élik a régi húszasok bulizós, párkeresős, karrierépítő életmódját, a negyvenesek pedig próbálnak elköteleződni és családot alapítani. Létay Dóra, Papp Diána és Gryllus Dorka vajon így látja ezt? Érdeklődéssel várjuk meglepetés férfi vendégünk véleményét is!

Az igazi élet negyvennél kezdődik – mondják az idősebbek. Akkorra lesz az ember elég bölcs ahhoz, hogy jól élje az életét és van benne elég élet ahhoz, hogy meg is valósítsa terveit. A negyveneseknek kialakult a saját stílusuk, volt már alkalmuk bizonyítani az életben, így magabiztosak és környezetük is komolyan veszi őket. Minden korábbi siker pedig megfelelő alapot jelent a továbbiak eléréséhez.

Nem a kor számít

Az életkori határok kitolódása miatt sok nő negyven felett alapít családot, vállal gyermekeket, ér révbe - ahogy mondani szokás. Létay Dóra színművész sosem foglalkozott a korával, bár a negyvenedik születésnapja előtt félt egy kicsit. Aztán persze rájött, hogy fölösleges volt aggódnia.

Negyvenen túl lett édesanya és azóta a hivatásában és a magánéletében is megtalálta a harmóniát. Szerinte a kora önmagában nem határoz meg egy embert. A lényeg a szellemi és fizikai aktivitás, a nyitottság és érdeklődés a minket körülvevő világra.

Gryllus Dorka  színművész egyáltalán nem félt a negyvenedik születésnapjától.

Most életének nagyon boldog periódusát éli, hiszen nemrég született meg a kisfia. Nem sírja vissza a húszas éveit, úgy érzi, szakmailag és magánéletében is sok mindent tudhat már maga mögött. Rengeteg tapasztalatot szerzett, melyek mind gazdagítják őt.

Válság az életút közepén

A kiteljesedést a negyven fölötti időszakban  az is segíti, hogy ekkorra az emberek túljutnak a jellemzően 30–35 éves korban jelentkező úgynevezett életközépi válság időszakán. A fogalom egy a kamaszkorhoz hasonló szakaszt jelent, amikor ismét tisztába kell jönnünk önmagunkkal, le kell számolnunk korábbi illúzióinkkal, hogy a továbbiakban biztosabb alapokra építkezhessünk. Szakértők szerint az életközépi válság  a férfiak számára okoz több gondot, az idő kerekének visszaforgatását mégis a nők tartják fontosabbnak. Fiatalon végtelennek tűnnek a lehetőségek, az évek múlásával azonban ezek csökkenni látszanak. Ez egyfajta krízist okoz, amelynek sikeres feldolgozásával az ember könnyebben elfogadja saját magát, elfelejti megfelelési kényszerét, így sokkal felszabadultabb lehet. A pszichológusok szerint ilyenkor nézünk szembe először az elmúlás és halandóság gondolatával is.

Papp Diána író szerint a negyvenedik év mindenkinek mumus, mert ilyenkor vonunk mérleget az addigi életünkről. Az életkori határok kitolódtak az elmúlt években - a magazinok mégis hangzatos címekkel igyekeznek megnyugtatni bennünket a korunkat illetően.

Az írónő úgy látja, sokan azt hiszik, hogy ráérnek, nem kell 20 évesen belépni a nagybetűs életbe, ráér az harminc után is. Ennek azonban megvannak a veszélyei. Harmadik regényének  harmincas főhőse érzelmileg és anyagilag még erős függésben él a szüleitől, s egy nem mindennapi szerelem kell ahhoz, hogy magához térjen és végre felelősséget vállaljon saját életéért.

Az ember legkésőbb negyven, negyvenöt éves kora körül aztán szerencsés esetben ráébred a spiritualitásra. Ez bizony fiziológiai tünetekkel is jár, és egybeesik a középkorúvá válással. Lehetőséget kap, hogy más szemszögből is megtapasztalja a világot és az abban elfoglalt helyét. Döntenie kell, hogy kihasználja-e a lehetőséget a spirituális fejlődésre, vagy végleg leragad az anyagban. A bűvös negyvenes, a változás kora sokakat felébreszt egyfajta mély álomból. Ezt bizony nem tanítják az iskolában. Valódi természetünk nem hagyja magát elnyomni, félreállítani. Ha kell, a testünkkel jelez vagy az érzelmi egyensúlyunkat borítja fel, mint egy elhanyagolt és dühös gyerek. Újra és újra megmutatja magát, hogy vegyük már észre és foglalkozzunk vele!

Miller Zoltán színész úgy gondolja, az életkor csupán egy szám. Nincs összefüggésben azzal, hogyan érezzük magunkat. Szerinte a férfiak sokkal könnyebb helyzetben vannak a nőknél az életkoruk megélésében, szerepeik megtartásában illetve újraformálásában.

Merjünk őszintén tükörbe nézni

Korunk ideálja nem a nyugalmat sugárzó, derűs, érett középkorú vagy idős ember, hanem az aktivitásával, energikusságával, testiségével vonzó fiatal. Emiatt sokan szégyellni valónak érzik idősödő testüket, azt hiszik, ha külsejük nem felel meg az elvárásoknak, akkor kevésbé értékesek. Ez megnehezíti az életkor előrehaladásával járó természetes változások elfogadását. Ha ugyanis a szükséges belső áthangolódás nem történik meg, ezeket pusztán mint zavaró, kellemetlen tüneteket éli meg az ember. Aki nem akar szembenézni a mulandósággal és görcsösen kapaszkodik a múló fiatalságba, azt nagyon megkínozhatják a testi változások, mivel folyamatosan arra emlékeztetik, amiről legszívesebben nem venne tudomást.

Nem az évek számítanak az életünkben, hanem az élet az éveinkben.” (Adlai E. Stevenson)

Egy hozzászólás

Isabel
2014. január 14. 12:10:08
Senki nem méltányolja a nála évtizeddel idõsebbeket, míg õ nem kezdi megtapasztalni egy évtized múltán, hogy õt nem méltányolják. Ezt jó, ha belevési minden nõ/férfi a tudatába. Az a jó, ha az ember 62 éves korában büszkén kimondhatja: 62 éves vagyok. Ergo: úgy élte meg ezt a 62 évet, hogy annak minden percét, minden jó és rossz döntését elfogadja, és azt mások is elismerik. Akkor még az is elõfordulhat, hogy amit nem tudott vagy nem ért rá addig megtenni, annak véghez vitele csak ezután kezdõdik.

Én is hozzászólok!