Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Értékeink régen és ma Adásba kerül: 2014. február 17.

blog post image

Kinek mi az érték? Manapság joggal érezhetjük, hogy minden elértéktelenedik körülöttünk. A szakmai, a családi, a magánéleti sikerek vagy akár az egészség értéknek tekintendők? Könyv vagy e-book? Színház vagy videotár? Régi fotók vagy digitális képkeret? Van, aki tárgyakat, emlékeket gyűjt, van, aki a családi gyökereket tartja a legfontosabbnak. Kovács Kati, Margitai Ági és Jordán Adél mesélnek nekünk és várják meglepetés férfi vendégünk értékeit!

"Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra." /Charles Darwin/

Akár egyénenként, akár egy közösség tagjaként bizonyos értékeket képviselünk. Ezek határozzák meg mindennapi cselekvéseinket, életvitelünket, döntéseinket vagy másokhoz való viszonyulásunkat.

Szüleink, nagyszüleink idejében a felnőttek egyértelműen kifejezték értékrendjüket a következő generáció irányába – hiába, tekintélyük megkérdőjelezhetetlen volt. Ez a folyamat a 20. század második felétől teljesen megváltozott. Napjainkban egyre inkább kitolódik a felnőtté válás időpontja. Sokan még felnőtt korban is gyermekként élnek a szüleikkel, akik döntéseikbe már nem szólhatnak bele. Az is gyakori, hogy családon belül ellentétes irányt vesz az értékátadás, és nem a szülő határozza meg gyereke értékrendjét, hanem éppen fordítva.

Összekuszálódott értékek

A régen maguktól értetődő értékek nagy része mára semmivé vált vagy értelmét vesztette, míg mások, amik eddig háttérben voltak, előtérbe kerültek. A minket körülvevő világ vált áttekinthetetlenné, amiben a szülők éppen annyira tévelyegnek, mint a gyerekeik. 

Kovács Kati énekesnő, színművésznő, dalszövegíró, a magyar könnyűzene kiemelkedő egyénisége, a Dal zsűritagja. Amíg az ő idejében a zenei szakma a szó jó értelmében egy amatőr világ volt, addig mára iparággá fejlődött. Nem ragaszkodik a régi dolgokhoz, nem őriz meg semmit. Egy aranylemeze sincs otthon, pedig több millió korongja kelt el!



Margitai Ági színművésznő fényképek helyett saját fényképeket gyárt emlékezetével, és onnan húzza elő őket, amikor fel akar idézni egy-egy történést, emlékképet. Szerinte rengeteg fiatal tehetséges színészünk van, de sajnos keveset ismer a közönség belőlük.

Jordán Adél színésznő egy hároméves kisfiú édesanyja. Úgy látja, a színházra újra értékként tekintenek, újra kíváncsiak az emberek. A színházban, ahol játszik, állandóak a telt házak, sőt az állóhelyek is elkelnek. Egy ideje tudatosan vonult vissza a nyilvánosság elől, hogy a saját értékeit újra felfedezze.

Nyáry Krisztián  kommunikációs szakember, író, irodalomtörténész, két kislány édesapja. Visszanyúlt irodalmár gyökereihez, és újítóként a facebookon kezdett írni.

A magyarok értékei

Vannak bizonyos sztereotípiák az emberekben a közösségükről vagy nemzetükről, így meglepődnek, ha egy kutatás ettől eltérő eredményt hoz ki. A magyar társadalom magáról alkotott képmása alapján mi a nyugati kultúrához közel állónak gondoljuk magunkat, nyitottnak és a régi hagyományok őrzőjének. Ehhez képest egy pár éve elvégzett tudományos kutatás szerint (Tárki, 2009) a magyar értékszerkezetet kevésbé jellemzi a tekintélyelv és a hagyományos közösségek ereje, mint a hasonló fejlettségű más társadalmakét és sok tekintetben egy zárt, magába forduló társadalomként jellemezhető. Ezek alapján a magyar gondolkodásmód közelebb áll az olyan országokhoz, mint Bulgária, Moldova, Ukrajna vagy akár Oroszország, mint Szlovénia vagy a nyugat európai országok nagy többsége…

Három hozzászólás

nev
2014. február 17. 22:34:16
uzenetke
Isabel
2014. február 18. 11:41:24
Az értékrõl az a hitem, hogy a megélt tapasztalatok az igazi értékeink, az ezekhez fûzõdõ apró tárgyak csak másodlagosan azok, persze jó megtartani õket. Kedves halottaink egy-két megõrzött, generációkról generációkra átörökített egyedi értékei más értéket képviselnek, ezeket azért jó pátyolgatni, mert ilyenekbõl is régészkedik, ír történelmet a késõi utókor.
Már régebben is elhangzott az adásban, hogy a mai fiatalok nemigen adják át a helyüket és kihalt az elõreengedéses udvariasság is. (Akik ezt említették, azokról azt gondoltam, kocsival járnak, nem tömegközlekednek.) Én ennek éppen az ellenkezõjét tapasztalom, rendkívül sok fiatallal találkozom (pedig sokat megyek ide-oda), aki mindenféle szugerálás nélkül azonnal föláll és átadja a helyét, húzós bevásárló kocsit lépcsõn felvonszolásnál ugranak segíteni, a a buszra szállva elõreengednek, holott nem nézek ki még 62-nek sem, nem vagyok sánta és nincs fehér botom. Egy boltba belépve többen is hangosan odaköszönnek, rögtön megkérdezve, miben szolgálhatnak, míg három-négy évtizede még a kabaréban is sokat poénkodtak a bolti eladók oda nem figyelésére.
Kétségtelen, hogy kivételek lehetnek, de ahogy Margittay Ági is mondta, a kedves, halk udvarias szó sokkal elõbbre vivõ, mint a szúrós szemû fixírozás, netán a nem udvariasokra való ráförmedés. Elõbbi fölébreszti az emberekben az udvariasságot, az utóbbi éppen ellenkezõleg hat.
internetjurists
2014. február 22. 23:16:10
Erdemes lenne meghivni Szonda Gyorgyit es Huttner David hat gyerekes part
http://www.szimpatika.hu/cikkek/5063/anyaszemmel_ujra_itt_a_farsang/

is. Nem csak csapbol folyo celebekre lennenk kivancsiak .

Én is hozzászólok!