Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Élet a gyereknevelés után Adásba kerül: 2014. január 10.

blog post image

Amikor a gyerekek elköltöznek otthonról, a szülők életében hatalmas változás következik be. Ez komoly gondokat okozhat a szülőpár kapcsolatában is. Sokan rádöbbennek, hogy a gyermek volt köztük az egyetlen összetartó kapocs, és most hirtelen nem tudnak mit kezdeni egymással. Ugyanakkor egyfajta könnyebbséget is jelent mindez: a ház egyszerre csendes lesz, végre jut idő saját magunkra. Netán évtizedek óta először nekünk is lesz hobbink, sőt, bármikor találkozhatunk régen látott barátainkkal. Milyen új szerepek és lehetőségek várnak a felnőtt gyerekek szüleire? Pataki Évával, Gyarmati Andreával, Jókai Annával és meglepetés férfi vendégünkkel beszélgetünk.

Amíg kicsik a gyerekek, minden körülöttük forog. Aztán ahogy egyre nagyobbak és önállóbbak lesznek, furcsa érzés kezd mocorogni bennünk: nincs már ránk olyan nagyon szükségük. Büszkén mondogatjuk, nagyok, okosak és önállóak már, de azért némi félelem is keveredik ebbe az érzésbe. Egyre kevesebbet tudunk róluk, mind több időt töltenek a barátaikkal, aztán egy szép napon ketten maradunk párunkkal a lakásban. És ebben az új helyzetben sokszor nem találjuk a helyünket. Ez az üres fészek szindróma.

Felnőtté váló gyerekeink önállósulásának egyik feltétele a különköltözés, az önálló háztartás kialakítása. Európa országaiban eltérő a vélemény arról, hogy mikor illik elhagyni a szülői házat. A férfiakkal a közvélemény általában toleránsabb, és fél-egy évvel későbbi életkort határoz meg, mint a nőknél. Az a korhatár, amikor „túl idős ahhoz az ember, hogy a szüleivel éljen” a skandináv országokban 26–27 év, Nyugat-Európában 27–30 év. A volt szocialista országok közül Észtországban és Lengyelországban a legszigorúbb ennek megítélése, ott az önállósulás elvárt kora 27–29 év. Viszonylag késői az elválás Dél-Európában és Magyarországon, ahol ezt csak 30 éves kor felett várjuk el. Vannak azonban, akik úgy vélik, hogy egy gyermek bármeddig együtt élhet a szüleivel.

Noha minden egyes gyermek távozását nehéz érzelmileg feldolgozni, addig nem beszélhetünk “hivatalos” üres fészek szindrómáról, amíg az utolsó gyerek el nem hagyta a szülői otthont.

Jókai Anna író a mai magyar próza kiemelkedő személyisége. Egy fia, egy lánya és öt unokája van. Gyermekeihez különleges emberi viszony fűzi. Csodálatos dolognak tartja, hogy értékes, értelmes felnőtt emberként tekinthet rájuk. Lánya korán és váratlanul repült ki otthonról, fia később találta meg párját, de mindketten olyan társra leltek, akiket édesanyjuk saját gyermekeiként tud szeretni. Az írónő úgy gondolja, a gyerekek leválásának feldolgozásánál döntő, hogy milyen a társas kapcsolat a szülők között.

Kései visszatérők

Az üres fészek szindróma tünetei nagyon hasonlítanak a gyászéhoz. Depresszió, szomorúság ül a szülőkön, miután a gyerekek elhagyták otthonukat. Manapság ez a jelenség gyakran később következik be mint az elmúlt évtizedekben, mivel egyre nő azoknak a “gyerekeknek” a száma, akik akár a harmincas éveikben is a szüleiknél laknak.  Az is jellemző korunk fiataljaira, hogy az egyszer már otthonról elköltözött gyerekek ismét hazatérnek, magánéleti, vagy pénzügyi gondok miatt, átmenetileg vagy akár hosszabb időre is. Ők a bumeráng-gyerekek. Ugye, milyen találó elnevezés?

Patkó Béla, Kiki lánya, Csenge már 25 éves, most azonban újra szüleivel lakik. Az énekes szerint a gyereknevelés olyan, mint a vezetés, mindig figyelni kell. Szigorúan veszi a az otthonukban bevezetett házirendet, a lánya körül legyeskedő fiúkkal szemben komoly elvárásokat támaszt. Hozzájuk előre be kell jelentkezni ha a barátok látogatóba érkeznek és legalább fél évig magázódik az udvarlóval.  

Minden nagyobb változást jelentő életeseményhez hozzá kell szoknunk. Az üres fészek szindróma általában az anyáknál jelenik meg hangsúlyosabban, különösen azoknál, akik számára az anyaság egy nő elsődleges értékét és feladatát jelenti. A tünetek akkor is jelentkezhetnek, ha a gyermek elköltözésére nem számítottak.

Pataki Éva dokumentumfilm rendező, író akkor írta meg első regényét, amikor a gyermekei már felnőttek. Tavaly jelent meg harmadik könyve, melyben szórakoztatóan mesél a nagymamává válásról és az együtt élő nemzedékek szövevényes kapcsolatairól. Gyermekei elköltözését, a gyerekszoba kiürülését Éva bizony megkönnyezte. Lánya korán elköltözött otthonról, fia később, fokozatosan hagyta el a szü