Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Beszélj rendesen, fiam! Adásba kerül: 2014. január 07.

blog post image

Sokan állítják, hogy a mai fiatalok nem tudnak beszélni. A szókincsük gyér, nehezen tudják kifejezni magukat és nem ismerik a nyelvi illemszabályokat. Ezek a hiányosságok vajon csak a tizenévesekre igazak? Hogyan beszélünk mi magyarok az utcán, a boltban, a buszon, a hivatalban, társaságban idegennel vagy ismerőssel, szüleinkkel, barátainkkal? Szarvashibák, udvariassági formák, szleng, a televízió és az internet hatása - ezekről beszélgetünk Sebestyén Mártával, Acél Annával, Kiss Judit Ágnessel és férfi vendégünkkel, aki igazán a szavak embere!

Az emberek folyton beszélnek. Mióta megszülettek, szavak zümmögnek köröttük... Ki merészeli azt állítani, hogy nem mindenki nyelvész, hogy nem mindenki született szakember?” (Kosztolányi Dezső)

A magyar nyelvet Magyarországon körülbelül 10 milliónyian, a Kárpát-medencében még 2–2,5 milliónyian, míg a világban további 1 milliónyian, azaz összesen 13–14 milliónyian beszélik. Balázs Géza nyelvész A magyar nyelv változásai a rendszerváltás óta című írásában az 1990-es rendszerváltást a közép-európai nyelvek számára fontos nyelvtörténeti fordulópontként jellemzi, amikor új nyelvi, nyelvpolitikai problémák jelentek meg a környező kultúrákban, nyelvekben. Magyarországon elkezdődött a „nyelvi piac” újrafelosztása. A rendszerváltás megkönnyítette az utazást, felgyorsította a külső-belső migrációt, ami az idegen nyelvi hatásoknak kedvezett. A kereskedelmi média létrejöttével illetve az internet elterjedésével korábban csak kisebb közösségek által használt szlengek kerültek nyilvános térbe.

Acél Anna műsorvezető, a Magyar Televízió Nyelvi és Képernyős Bizottságának elnöke volt már fülészeten azért, mert azt hitte, rosszul hall. Kiderült, hogy a körülötte lévő fiatalok beszéltek olyan ifjúsági nyelven, amit nem értett. Úgy érzi, sosem a nyelv változásával van baj, hanem a sajnálatosan bekövetkező romlásával. A nyelvi nevelés kulcsa az oktatásban és a médiában van most, hiszen a családokban csak percek jutnak a mindennapi közös beszélgetésekre.

Család – iskola – média

A család és az iskola mellett a média az, amely a legnagyobb befolyást gyakorolja az emberekre. Gyermekeink, akik már a tévés korszakban születtek és a tévén nőnek fel, alapvetően másképpen érzékelik a világot, mint az előző generációk. Megváltoztak az érzékszervi prioritások, a látás a legfontosabb. A gyors képi váltásokkal kiterjesztődik a megismerés pillanatnyi folyamata. De ez a fajta gyorsaság nem csak a világ megismerésére vonatkozik, hanem a családtagok egymással töltött idejére is. Ma a gyermekekre otthon percekben mérhető értő figyelem jut csupán, ezzel szemben négy órát is eltöltenek a televízió és a számítógép előtt. Tagadhatatlan, hogy a médiának óriási felelőssége van abban, hogy milyen kifejezésmódbeli mintát nyújt a felnövekvő generációnak.

Sebestyén Márta népdalénekes a magyar népdalok segítségével az egész világon népszerűsíti anyanyelvünket. Úgy véli, a magyar nyelv színes kincseinek elsajátításához a legjobb módszer az éneklés. A kisgyereknek az a legjobb, ha énekelnek neki a szülei, hiszen ebből tanul a legtöbbet – nyelvet, érzelmeket, gondolatokat. A közös éneklés pedig remek nevelő erő, hiszen muszáj közben egymásra figyelni. Nyelv és zene, vers és zene nem működik egymás nélkül.

Slam poetry

A slam poetry egy olyan alulról szerveződő esemény, ahol a résztvevők saját verseiket, műveiket adják elő pár percben, és ezek után értékelik egymást. Az esemény célja egymás szórakoztatása, kisebb hírnév és siker szerzése. Költői szempontból azonban ez inkább előadó művészet, emiatt elvész belőle a költészet mélysége és intimitása.

Kiss Judit Ágnes költő, író úgy gondolja, nem csak az számít, mit mondunk, hanem az is, hogy mikor mondjuk. Nem nyelvi tabuk, hanem a helyzethez nem illő megszólalások léteznek. Nem félti a magyar nyelvet, úgy látja, nagyon sok mindent túlélt már. Jelenleg a két legerősebb hatás az angol nyelvből és az internetes nyelvhasználatból, chat-nyelvből éri nyelvünket. Amit ezek közül a magyar nyelv nem tud integrálni, ledobja magáról.