Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Trónfosztás a gyerekszobában Testvérféltékenység, és ami mögötte van Adásba kerül: 2014. április 07.

blog post image

A testvérek közötti versengés nemcsak a szülőknek, a gyerekeknek is feladja a leckét. Mitől függ a testvérek közötti kapcsolat alakulása? Mit tehetnek a szülők azért, hogy elsimítsák az ellentéteket a kicsik között? Az elsőszülött gyerek jogai mennyire sérülnek? Vajon lehet-e egyformán szeretni két vagy több gyermeket? Medveczky Katával, Benkő Nórával, Demcsák Zsuzsával és meglepetés férfi vendégünkkel beszélgetünk gyerekszobai tapasztalataikról.

Hosszú ideig az öröklési rend határozta meg egy családban a születendő gyerekek felnőtt életét. Ma már azon igyekszünk, mi szülők, hogy ne tegyünk különbséget a gyerekeink között, a szakemberek szerint azonban ez elkerülhetetlen. Nem hagyunk rájuk ugyan földet vagy gyárat, és nem küldjük el őket papnak, ha nem jut örökség, de máshogy tekintünk első, második vagy többedik csemeténkre.

Medveczky Kata tanácsadó szakpszichológus három nagyszerű gyermek édesanyja. Nemcsak szülőként, szakértőként is azt vallja, hogy jó, ha egy családban sok a gyerek. A szavaknál fontosabbnak tartja a nonverbális kommunikációt, ami példaértékű a gyermekek számára. Kata szerint jó testvéreket nevelni az egyik legfontosabb szülői feladatunk. A testvérek együtt nőnek fel, rengeteg közös élményt szereznek, és életre szóló útitársai lehetnek egymásnak. 

Kata jótanácsai a testvérféltékenységi konfliktusok csökkentésére

Ne hasonlítgassuk a testvéreket egymáshoz! Nincs két egyforma gyerek, ezt minden szülő tudja. Ne legyen "bezzeg" gyerek a családban. Kerüljük azokat a helyzeteket, amelyek bűntudatot ébresztenek a testvérekben. Semmi baj nincs azzal az érzéssel, amikor a nagytesó kupán akarja vágni a kistesót, de szülőként mindenképp meg kell akadályoznunk ebben a gyereket. Az a bűntudat, ami a helytelen viselkedést követi sokkal rosszabb, mint az, ami csupán abból az érzésből fakad, hogy "rosszra gondoltam". Fontos, hogy a szülői beavatkozás ilyenkor gyors és határozott legyen. Mindegyik gyermekünkben találjuk meg azt az egyedi, pozitív tulajdonságot, képességet, ami rá jellemző és ezt gyakran erősítsük meg benne. Vegyük észre azokat a helyzeteket, amikor nem veszekednek és nem keltenek semmilyen feltűnést, csak úgy "jól elvannak" a gyerekek! Nagyon fontos, hogy azonnal reagáljunk ezekre a helyzetekre, hogy mekkora örömöt okoznak azzal, hogy pl. milyen szépen játszottak együtt. Ne féljünk attól, hogy megzavarjuk őket, ha hozzájuk szólunk! Az időben adott pozitív visszajelzés kincset ér. Dicsérjük meg másoknak is (apának, a nagyinak vagy a szomszéd néninek), hogy milyen büszkék vagyunk rájuk, mert olyan jó kis játékokat találtak ki együtt (pl. bunkerezés, labdázás, stb.), hogy addig el tudtuk készíteni a vacsorát. Fontos, hogy a gyerekek fültanúi legyenek a dicséretnek és konkrétumot mondjunk róluk, hogy tudják pontosan mi is az, aminek örülünk. 

Benkő Nóra színésznő középső gyermekként nőtt fel – két lánytestvérével. Bár a színészi pálya és a normális családi élet nem éppen összeegyeztethető, harminc éves kora körül rádöbbent, hogy mindenképpen gyermeket szeretne. Ikrei születtek, Ábel és Marcell. Náluk a családban addig szinte csak lányok születtek, így nehezen tudta elképzelni, mihez is kezd majd a fiúkkal. No és azzal, hogy neki magának is időre van szüksége ahhoz, hogy édesanyává váljon. A fiúk már tízévesek, Nóra pedig magabiztos, boldog édesanyjuk.

Demcsák Zsuzsa televíziós műsorvezető, közgazdász két gyermek édesanyja. Benedek kilenc éves, Tamara hét és fél. Zsuzsa fontosnak tartja, hogy érezzék, mindkettőjüket ugyanúgy szereti, így hát folyamatosan ingázik közöttük, hogy szükségleteiknek megfelelő mennyiségű figyelmet adhasson nekik. Rendszeresen tartanak külön-külön délutánokat, amikor csak az egyik gyerek van édesanyjával. A másik picit irigykedik ilyenkor, de alig várja, hogy elkövetkezzen az ő napja.

Galambos Lajos zenésznek nagyon jó viszonya van a gyerekeivel, akik sohasem lettek megbüntetve, és hangos szó is nagyon ritka közöttük. A három gyerek otthon szinte mindig együtt van, bár van külön kis lakosztályuk, közös szobában is alszanak. Lajcsi és felesége, Bogi fontosnak tartják, hogy gyermekeik között rendben legyenek a dolgok.

Az elsőszülött

A viselkedéskutatások szerint az elsőszülöttek többnyire szabálykövetőek, megbízhatóak. Céltudatosak, esetleg makacsok és sokszor a normálisnál magasabb bennük a megfelelési kényszer. Általában az elsőszülött felé irányul a kimondott és eltitkolt elvárások legnagyobb része. Az ő jövőjéről, viselkedéséről, személyiségéről vannak a legtöbb szülőnek elképzelései, reményei, vágyai, amelyet aztán direkt vagy indirekt módon kommunikálnak is a gyerek felé. Az első gyerekek ezeknek az elvárásoknak akarnak megfelelni. A szakemberek ezért azt tanácsolják, hogy kerüljük az elsőszülöttekkel szemben azokat a mondatokat, hogy “te már nagylány vagy”, ‘te vagy az én okos nagyfiam, biztos nem csinálsz ilyet”, ne várjuk el tőle, hogy segítsen a kistestvér körül, hagyjuk, hogy a kistestvér születésekor visszacsússzon korábbi személyiségfejlődési fázisokba. Lehessen kisgyerek, amíg szüksége van rá.

A második

A második gyerekekről a szakembereknek az a véleménye, hogy akkor járnak jól, ha ők az utolsók, vagy ha egynél több testvérük születik. Ha középsők maradnak, akkor általában kevés figyelem jut rájuk, ugyanakkor a babusgatást sem ők kapják, hanem a legkisebb. A második vagy középső gyerekek általában szellemi és fizikai értelemben is szabadabbak, sok közülük a művész, és aki ki mer lépni a keretek közül. Nem nehezedik rájuk olyan nagy nyomás, mint az elsőszülöttekre, a szüleik kevésbé aggódva nevelik, kevesebb stressz veszi körül őket, mivel egy már működő család részei. Rosszul kezelt testvérkapcsolatoknál azonban kialakulhat egy “második” érzés, ami rivalizáláshoz, gyűlölködéshez vezethet, ez a felnőtt életben már nem csak a nagyobb testvér felé nyilvánulhat meg. A második gyerek nevelésénél saját hibáinkat akkor tudjuk leginkább kiküszöbölni, ha figyelmeztetjük magunkat az ő egyéniségére, ha nem a testvéréhez, hanem saját magához mérjük és elfogadjuk a változásait.

A sokadik

Úgy tűnik, a nagycsalád nemcsak evolúciós szempontból a legkedvezőbb, de a gyerekek harmonikus fejlődéséhez is ez a létforma járul hozzá legjobban – legalábbis ezt bizonyítják a kutatások. A szülők egy gyerekre jutó minőségi ideje lényegesen kevesebb, ha három vagy több gyermeket nevelnek, ugyanakkor jó esetben valamelyik testvértől megkapja a plusz figyelmet a kisgyerek. Többedik gyerekeknél már nincsenek olyan nagy elvárások, az élet általában sokkal könnyedebb.

A legkisebb gyerek jár általában a legjobban,  mert ő nagyon sokáig megőrizheti kivételes pozícióját, senki sem sietteti a felnövekedésben, mint nagyobb testvéreit. A szülők jobbára felszabadultan és rajongással foglalkoznak a legkisebb gyerekkel, és jóval kevesebbet várnak el tőle, mint idősebb testvéreitől. Sok édesanya sajnálattal gondol vissza, hogy a nagyobb gyerekeit nem tudta ennyire természetesen nevelni.

Érdekességek

A világ lakosságának mindössze 20%-a egyke. A világ első 30 űrhajósából 22 elsőszülött volt. Két elsőszülött házassága általában nehezebb és gyakrabban végződik válással, mint például egy elsőszülött és egy másodszülötté. A másodszülöttek viszont általában remekül kiegészítik egymást. A fiatalabb testvérek gyakrabban sikeresek a csapatsportokban. A szülők felnőtt gyerekeik közül általában a legkisebbhez fordulnak segítségért.

 

 

Még nincs hozzászólás

Én hozzászólok!