Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Adunk a látszatra? Adásba kerül: 2014. március 12.

blog post image

Tudunk-e önmagunk lenni és felvállalni azt, akik vagyunk? Vagy a látszat jó takaró, amivel kétségeink, szorongásaink ügyesen leplezhetőek? Mi van, ha lehull a lepel és ott állunk pőrén, kiszolgáltatva, kiderülnek titkaink vagy éppen a valódi énünk? A látszat-család jobb-e a válásnál, mert egyszerűbb látszat-kapcsolatban élni mint egyedül? Nehéz ügy ez. Kecskés Karina, Malek Andrea, Tóth Gabi és persze meglepetés férfi vendégünk mondják el véleményüket.

Az általunk ideálisnak gondolt világ sokszor nagyon távol áll a valóságtól.  Erre csak akkor döbbenünk rá, ha valaki szembesít bennünket vele, vagy ha mi magunk tartunk önvizsgálatot. Sokkal kényelmesebb megoldás azt hinni, hogy minden a lehető legjobban alakul, mint szembenézni önmagunkkal és dolgozni a problémáinkon.

Életünk csupa játszma

Eric Berne szerint mindenki játszmákat játszik. Ezek a valódi intimitás pótlékai. Minden emberben többféle lélektani realitás él: a gyermeki, a szülői és a felnőtt énállapot. Ezek határozzák meg társas kapcsolatait. Amikor egy helyzetben a bennünk élő Gyermek aktivizálódik, az azt jelenti, hogy az ember úgy és olyan céllal reagál, mint tette volna kislány vagy kisfiú korában. Ha a Szülő énállapot a meghatározó,  akkor az olyan, mintha valamelyik szülőnk múltbeli reakcióját ismételnénk meg vagy direktben, vagy közvetve: ilyenkor valaki úgy válaszol, ahogyan annak idején elvárták tőle. Minden pillanatban valamelyik énállapotunk jut kifejezésre.

Kecskés Karina színésznő szerint a lélek csak akkor tanul, ha olykor nagyokat koppan. Nőként erősnek akarunk látszani, de az őszinte pillanatokban nagyon gyengék vagyunk. Karina édesapja egyáltalán nem akarta, hogy lánya színész legyen. Mikor beadta a felvételit, fél évig nem is beszéltek egymással.

Malek Andrea színésznő, énekesnő sokáig benne volt a "szelíd, szép kislány" skatulyában. Harmincévesen kezdett el lázadni. Addig szinte folyamatosan dolgozott, akkor viszont megélt néhány olyan dolgot életében, amit addig sosem. Ma már képes arra, hogy megmondja, ha valami nem tetszik neki.

Tóth Gabi énekesnő volt már szolid tapolcai lány, lázadó vadóc és elegáns díva is. Ezek mind személyiségének egy-egy darabkái. A karrierje elején nagyon zavarta, hogy csak a lázadó kölöncöt látják benne, szerinte akkoriban csak a felszín volt látható. Gyermekkorában folyton meg akarta mutatni magát, ma már nem mindenáron ez a célja.

Straub Dezső színész- rendező szerint idősebb korban bizonyos "hormoncsere" hatására a vad férfiakból síró öregasszonyok, a nőkből pedig morgós bajuszos férfiak lesznek. Ő maga mindig csak a saját elvárásainak akart megfelelni. A titka az volt, hogy mindig elérhető célokat tűzött ki maga elé, amik szépen sorban meg is valósultak.

Űzött vad

Ez a hajszolt háziasszony játszmája. Egyszerre nyolc szerepet próbál otthon vinni: szakácsnő, anya, takarítónő, isteni szerető, a ház úrnője, remek társalkodó partner. Az újságban bújja azokat a rovatokat, amelyek a nők szerepmegfelelésének nehézségeit taglalják. Ő az, aki mindent, ami csak adódik, a nyakába vesz: ha este vacsorára hívják a barátaikat, ő még délután elviszi a gyerekeket edzésre, tortát süt, kitakarít, ajándékot vesz és virágokat, ötfogásos vacsorát főz, függönyt mos. Aztán mire elérkezik a parti időpontja, ő hullafáradtan összeesik, mint egy űzött vad. Ezzel aztán mind a férjnek, mind a gyerekeknek, mind a vendégseregnek nehéz mit kezdeni. Az ilyen feleség – Berne szerint – a saját anyja vagy nagyanyja fantáziaképét kergeti és próbálja megvalósítani, úgyhogy elsősorban ezzel a képpel kell szembeszállni. Praktikus ellenszere: egyszerűen nem szabad hagyni, hogy a nő mindent magára vegyen. Lehetetlenül hangzik, de higgyék el, ez a megoldás!

Egy hozzászólás

Erzsébet
2014. március 12. 19:45:29
Kedves Jakupcsek Gabriella!

Nem pont ehhez a műsorhoz kapcsolódik a hozzászólásom, csak nem találok más e-mail címet. Többször hallottam már a műsorban Öntől, hogy más a mi, mármint az Önök helyzete, és más az "átlagemberek" helyzete - több dologgal kapcsolatban elhangzott ez már. Én úgy gondolom, hogy ez a kifejezés sértő az "átlagemberek" számára, én érzek benne valamiféle lenézést. Lehet, hogy az az "átlagember" nem tv-riporter, de agysebész például. Valahogy másként kellene kifejezni, amire ilyenkor a riporter gondol.

Üdvözlettel.

Én is hozzászólok!