Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Bűn az élet, krimi az élet... Adásba kerül: 2014. április 15.

blog post image

A krimik mindig is népszerűek voltak. A magyar irodalomban Kondor Vilmos könyveinek köszönhetően jelent meg a műfaj. A tévésorozatok révén talán sosem látott népszerűségre tett szert napjainkra. A híradások jelentős részét ma már a bűnesetek teszik ki. Vajon mi okozza a bűnügyi történetek hatalmas népszerűségét, miért rajong értük valaki? Milyen a krimik világa a valóságban, és milyen az, ha velünk történik meg a bűneset, mi magunk szenvedünk el egy bűncselekményt? Gubík Ágival, Baráth Katalinnal, P. Gál Judittal beszélgetünk - és várjuk meglepetés férfi vendégünk izgalmas történeteit.

A világ bármely részéről legyen is szó, rejtély köré épülő történeteket már az egészen korai időkből ismerünk. Találkozhatunk velük a Bibliában éppúgy, mint a görög mitológiában, az ősi kínai történetek, vagy az Ezeregyéjszaka meséi közt. Minden kor minden kultúrájában fellelhetők ilyen fajta történetek, hisz ezek az ember olyan eredendő ösztöneit mozgósítják, mint a kíváncsiság, a rejtvényfejtés, ahol pedig a rejtély ráadásul valamilyen bűnténnyel áll kapcsolatban, ott olyanokat, mint a bűn és a szenvedély. Kalandot és izgalmat jelentenek.

Krimik klasszikus köntösben

Ahogy az irodalomban, úgy a filmek esetében is angolszász és francia földön gyökerezik e műfaj. Elég néhány nevet felelevenítenünk: Edgar Allen Poe, Arthur Conan Doyle, Agatha Christie, Raymond Chandler, valamint a harmincas évek Amerikáját, Jean Gabin Franciaországát, vagy az amerikai film noir virágkorát 1945 után.

Bár a krimi műfaját alapvetően el szokás választani a szépirodalomtól, jó pár példa cáfolja ezt a tényt. Ezek közé tartozik Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése, Kosztolányi Dezső Édes Annája vagy Babits Mihály Gólyakalifája, melyek esetében kétségtelenül nagyobb hangsúlyt kapnak a lélektani mozgatórugók, de nem hiányzik a gyilkosság, a feszültség és a nyomozás momentuma sem.

Az első magyar detektívregény Guthi Soma nevéhez köthető, aki 1893-ban írta meg Egy könnyelmű leány története című könyvét. Guthi Soma műve azonban nem az első magyar bűnügyi történet. A megtisztelő cím az 1787-es Gyilkos asszonyról című verses művet illeti.

Korai és mai krimik

Hazánkban a bűnügyi motívumot tartalmazó filmek már a 30-as években jelen voltak, sőt, első hangosfilmünk rögtön ilyen. A kék bálvány sajátos műfaji hibridjében ugyanis a szerelmi bonyodalom, a western, a vígjátéki jelleg mellett jelen van a bűnügyi szál is, mely a címben olvasható kék bálvány körül bonyolódik. A sokszínűség azonban nem hozott sikert, a film nagyot bukott, amin a címszereplő Jávor Pál sem tudott segíteni.

Gubík Ági színésznő Szlovákiában született. A Haction című sorozatban a kemény Mátéffy Gréta őrnagyot alakította, akinek a zsánere leginkább az amerikai filmekből lehet ismerős. A szerep kedvéért tanult meg lőni és kommandós kiképzésen is részt vett. Ági az akció jeleneteket élvezte mindig a legjobban a forgatásokon.

Baráth Katalin  történész, krimiszerző első krimije 2009-ben jelent meg Fekete zongora címmel, majd ezt két másik történet követte. A történetek az 1910-es években játszódnak, a boldog békeidőkben. Katalin mindenevőnek tartja magát a krimik olvasásában, amivel egyben kutatómunkát is végez: folyamatosan tájékozódik pályatársai műveiről.

P. Gál Judit újságíró, bűnügyi riporter nevét az Én, a Whiskys című könyve tette ismertté. Tanítóképzőt végzett, de négy évvel később újságíró iskolába jelentkezett, aminek elvégzése óta bűnügyi tudósítóként dolgozik. Folyamatosan törekszik arra, hogy külön kezelje a munkát és a magánéletet. Legjobban a gyermekekkel kapcsolatos bűnesetek viselik meg.

dr. Garamvölgyi László dandártábornok, kommunikációs vezető, egyetemi tanár, író, újságíró - bár rendőrségi szóvivőként tett szert országos ismertségre - pályáját oknyomozó újságíróként kezdte, majd nyomozóként dolgozott.Úgy véli, a kriminális borzongás genetikailag kódolt az emberben, e mellett a magyar társadalom generációk óta krimin nevelkedik. Krimit inkább olvasni szeret, mint nézni.Szerinte - a bűnügyi történeteket tekintve - minden műfaj jó, kivéve az unalmast.

A krimi királynője

Agatha Christie-t a krimi királynőjeként szokás emlegetni. A megtisztelő jelzőt nem véletlenül vívta ki. A Guiness Rekordok könyve szerint Shakespeare mellett az ő könyveiből adtak el a legtöbbet világon. A listán csak egy mű, a Biblia előzi meg. A rekordhoz nyilván hozzájárult az általa írt könyvek mennyisége. Hercule Poirot összesen 54 regényben és 33 novellában örökítette meg, míg Miss Marple 11 regényben és 20 novellában, de közösen sosem szerepeltek, amit a szerző így indokolt: „Poirot, a tökéletes egoista nem szerette volna, ha (ki)oktatják saját mesterségében, vagy hogy egy élemedett vénkisasszony tegyen neki javaslatokat.”

London, Baker Street

Bár Sherlock Holmes nem élt, mégis van múzeuma Londonban. Az elbeszélésekben Holmes a Baker street 221/b-ben lakik, természetesen a múzeum is ezen szám alatt van. A ház berendezése teljes egészében a regények leírásai alapján készült. Sherlock Holmes-szal a Tussaud Panoptikumban is találkozhatunk egy furcsa megoldásnak köszönhetően. A Tussaud Panoptikumnál alapelv, hogy olyan személy nem kerülhet be, akinek nem ismert a külseje. Mivel Holmes kitalált személy, nincs róla kép, épp ezért a viasz szobrát Robert Downey jr-ról mintázták, aki Guy Ritchie filmjeiben alakította a nyomozót.

Még nincs hozzászólás

Én hozzászólok!