Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Mesék kicsiknek és nagyoknak Adásba kerül: 2014. április 25.

blog post image

"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy semmi sem varázslat, vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat" - állítja a felnőtt Einstein. Fizikai Nobel díjasként mindvégig megőrizte gyermeki naivitását és hirdette, hogy a képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. Gyakran hallani, hogy a mesék a gyerekeknek valók, de ilyenkor elfelejtjük, hogy a meséket felnőttek írják. Ráadásul visszatérő dilemma a gyermeknevelésben, hogy mit olvasson/hallgasson/nézzen a gyermek? Farkasházi Rékával, Boldizsár Ildikóval, Kovácsovics Fruzsinával mesélünk - és várjuk meglepetés férfi vendégünk történeteit.

A KSH adatai alapján a könyvet olvasók aránya az 1987-es évben még 12,8% volt a teljes lakosság körében, ugyanez az arány a 2010-es évben már csak 7,7%. 23 év leforgása alatt majdnem felére csökkent a könyvet olvasó emberek száma! Majdnem kétszer annyi nő olvas, mint férfi. A rendelkezésre álló szabadidőnk mindössze 2%-át fordítjuk könyvolvasásra, TV nézésre és internetezésre viszont 56% át.

A képernyő az úr

Tavalyi adatok szerint a teljes népesség átlagosan majdnem 5 órát nézett televíziót naponta.  A 4-17 éves korosztály megközelítőleg 3,5 órát tölt a televízió előtt, s a korosztály 41%-ának van televíziója a gyerekszobában. Idén januári statisztika    szerint a 4-7 éves korosztály napi 230 percet tölt televíziózással, a 8-12 éves korosztály tv nézésre fordított idejének napi átlaga 224 perc. A 13-17 évesek átlagosan egy híján 200 percet töltenek a képernyő előtt.

Mesélő édesanyák

A három év alatti kicsiknek minden második szülő mesél naponta. A szülők egyharmada hetente csak egyszer, vagy egyáltalán nem mesél a gyermekének. Főleg a nők olvasnak mesét, a legtöbben népmesét vagy híres írók meséit olvassák. Míg a népmese mindkét nemhez közel áll, addig az édesanyák gyakran mondókáznak is vagy verset olvasnak, az apukák pedig misztikus, fantasztikus történetekkel szórakoztatják a gyerekeiket.

Farkasházi Réka színésznő, színház- és drámapedagógus 2006-ban kezdett bele nagy álma megvalósításába, hogy a kortárs gyermekvers-irodalmat népszerűsítse országszerte, zenei köntösben. Arra törekszik, hogy koncertjeivel gyermekekhez és felnőttekhez szóljon, hiszen minden felnőtt lelkében ott a gyermek. Úgy gondolja, az édesanyák a mai mesemondók, és a mesélés lényege a testi kontaktus, a tekintet, az érintés. A gyerekek a szüleik történetét, a családi legendákat szeretik leginkább hallgatni.

Boldizsár Ildikó mesekutató, író a meseterápia megteremtőjeként úgy tartja: a mese az élőszó művészete, és ez nagy felelősséget ró mindenkire, aki mesét mond. A mesemondás nem prózamondás, hanem tudásátadás, ezért nem is kizárólag gyermekeknek szól. „Ha a mesemondás manapság is élő hagyomány lenne, nem lenne szükség sem a meseterápiára, sem a meseterapeutára. Ott lenne helyettük az élőszóban elmondott – tehát nem felolvasott – mese, amely mögött ott állna a bölcsességéről híres mesemondó, akikből éppoly nagy a hiány, mint a mesékből.” A meseterápia módszer a mesék szimbolikus világán keresztül segít egy adott élethelyzet problémájának a felismerésében és megoldásában. Mesehallgatáskor egy – a hétköznapok során nem használt – agyi területet kell használnunk. Pedig képről-képre haladva egy belső utazást tehetünk befelé, saját gondolatainkba, lelkünkbe. A kisgyerekeknek kettő- és négyéves koruk között rengeteget kell mesélni saját magukról, hogy megtanuljanak reflektálni a világra. Ettől szebbek, jobbak, boldogabbak lehetnek ebben a világban.

Kovácsovics Fruzsina énekesnő, dalszerző első gyermekalbuma két éve jelent meg, amit gyerekeknek és gyereklelkű felnőtteknek egyaránt szánt. Alapvető szempont számára, hogy lemezein olyan témákat dolgozzon fel, amelyek a gyermekek korosztályát érdeklik.

A dalok fejlesztik, a képernyőtől lelassul

Gryllus Vilmos zenész, előadóművész, gyermekeknek készült színházi, rádiós és televíziós műsorok megálmodója, megteremtője, szereplője, óvodai, iskolai foglalkozásokon is tanított dalok elismert szerzője. Daloskönyveit zenei szempontok szerint írja, a gyermekek zenei tudását figyelembe véve.

Manapság egyre több csatorna kínál az 1 éven aluliak számára is műsorokat, ezért a washingtoni egyetem kutatói az egészen kicsi babákat vizsgálták, akik mellett rendszeresen szólt a televízió csak úgy háttérzajként. A kutatók megfigyelték, hogy akár aktívan nézte a baba a tévét, akár csak passzívan szólt mellette az adás, a tévé előtt töltött időszakban átlagosan 770 szóval kevesebbet hallott a kicsi, mint a tévé nélküli időszakokban. Ez a felmérés egyértelműen kimutatta, hogy az állandó televíziózajban felnövő gyerekek később kezdenek el beszélni, beszédfejlődésük elmarad kortársaikétól.

A Temple University kutatói arra voltak kíváncsiak, mit lehet elsajátítani a képernyő előtt ülve. Az eredményekből egyértelműen kiderül, hogy a gyerekek a főneveket megértik és megtanulják a műsorokból, az igéket azonban egyáltalán nem, ezért nem értik igazán a mesék cselekményét sem. Éppen ezért a kutatók azt javasolják, amikor a gyermek tévézik, üljünk mellé és beszéljük meg a történéseket, mert a gyermek csak akkor érti meg az igék jelentését, ha azokat több oldalról is látja, értelmezi és szülei megmutatják neki, mit jelentenek.

 

Egy hozzászólás

Csath Alexandra
2014. április 25. 16:07:38
Jo napot!
Szeretnem tudni, hogy Erdelyben, pontosabban Marosvasarhelyen kaphato-e a magazin? Vagy megrendelheto-e?
Koszonom elore is a valaszat!
Szep napot!

Én is hozzászólok!