Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Mindenki másképp csinálja a gyereknevelés buktatói Adásba kerül: 2014. november 13.

A gyermeknevelés ösztönös és tanult folyamat. A legjobb szülők akarunk lenni. Ha valami mégsem működik, sokszor tanácstalanok vagyunk. Praktikák, fortélyok után kutatunk a szakirodalmakban, az interneten, megkérdezzük barátainkat. Ha valamit rosszul csinálunk, kudarcként éljük meg. S nem értjük, más szülő hogyan csinálja ezt sokkal gördülékenyebben? A gyermeknevelés kihívást jelentő pillanatairól mesél ma Palya Bea, Jegyes-Tóth Kriszta és Regős Judit. Mai férfi vendégünk minden szülői feladatból kiveszi a részét, feleségével egyetértésben nevelik gyermekeiket.

"A gyereknevelés és tanítás során az a legfontosabb, hogy egy gyerek mindig tudja, akkor is szeretik őt, ha nem tökéletes, és hogy ezen képes javítani. Ez olyan bizalom a felnőtt részéről, amit minden korú gyerek megérez. Hogy hisznek benne. Tévedhet és hibázhat. Nem tökéletesnek kell lennie. A világ sem az."
                                                                                                                   Tari Annamária

A gyermeknevelés egy kardinális kérdés a szülők életében. Részben ösztönből cselekszünk, de vannak, akik ahhoz, hogy tudatosan és a lehető legjobban tudják nevelni gyermekeiket, számos ezzel kapcsolatos szakirodalmat lapoznak fel. A környezetünkben látott, tapasztalt szülői nevelés helyességét vagy esetleges hibáit könnyebben észrevesszük, felismerjük, azonban a saját nevelési módszereinket kívülről nézni sokkal nehezebb. Így nehezebbé válik azok helyességének a megítélése is. Mai vendégeink e téma kapcsán mesélik el szülői tapasztalataikat, jó tanácsaikat.

Palya Bea énekes-dalszerző, anyasága előtt rengeteg kép élt a fejében, hogy milyen édesanya szeretne lenni. A szülőnek meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy van, amit el lehet rontani a nevelés folyamán. Máig együtt alszik gyermekével. Sokat viszi közösségbe, barátokhoz, nagyszülőhöz. Nagyon imádnak együtt utazni. Szereti megfigyelni, hogy az ember egy gyerek láttán, hogyan változik meg: az önző adakozóvá, a mogorva nevetővé válik.

Regős Judit családi tanácsadó, szociális munkás egyetért azzal a mondással, hogy „minden gyermekkel egy másik anya is születik”. Első gyermekénél teljesen máshogy gondolkodott, mint a negyediknél. Nem akarta már kisajátítani, mint azt régebben tette, hamarabb vitte közösségbe. Fontosnak tartja, hogy a gyerek kapcsolatokat tudjon kiépíteni. Judit szerint nélkülözhetetlen, hogy a szülőknek adasson meg pár óra, amit együtt, vagy a barátokkal tölthetnek.

Jegyes-Tóth Kriszta szerkesztő, riporter, műsorvezető türelmes anyának tartja magát. Véleménye az, hogy a nevelésben nem lehet rosszul csinálni valamit, hanem maximum "nem csinálni". Külön szobába szoktatta gyermekét, aki mindig megvárja, amíg Kriszta hazajön a munkából, így az estéből megmarad egy meghitt félóra kettesben, amikor mindent meg tudnak beszélni. Szakirodalmat addig olvasott, amíg nem született meg Eszter, utána ösztönből nevelte lányát.

Hirtling István Jászai Mari-díjas színművész feleségével a legnagyobb ajándéknak tartják azt, hogy első gyermekük a nászúton fogant. Úgy érzi semmi kellemetlenség nem adódott, melyet ne tudtak volna a családi életükben kezelni. Segítségükre van a nagymama és a babysitter, akik sokat foglalkoznak a gyerekekkel. Amikor István hazaérkezik feleségével kettesben töltött pár óra után, a gyereket mindig készítenek valami kedves, megható ajándékot szüleiknek.

A gyermeknevelés történelme

A gyerekekhez minden korban másképpen álltak hozzá, mást tartottak elfogadott és helyes nevelésnek. A korai kereszténység idejében a gyermeknek 6 éves koráig az édesanyjával kellett otthon maradnia, utána kezdhette meg az iskolát. A középkorban megjelentek a szoptatós dajkák, akik anyai szerepeket töltöttek be. A XV. században bentlakásos iskolákat hoztak létre, ahol állandó felügyeletet biztosítottak a fiataloknak. A csecsemők magára hagyását pedig az egyház erősen tiltotta. Távolságtartás jellemezte a szülő-gyermek viszonyt a csecsemőhalandóság miatt. Másodsorban a fogantatást bűnnek tartották, így ridegen álltak egy újszülötthöz.

XVIII. században fordulat következett be a családi életben. A nagycsaládokból kialakultak az ún. nukleáris családok, ahol kizárólag a szülők és gyerekek éltek együtt. Ezzel párhuzamosan a gyermekkor felértékelődött, egyre több figyelmet szenteltek nekik. Ebben az időszakban az apák szerepe is megnövekedett a gyermeknevelésben. 1950-re datálható a tudatos gyermeknevelés korszaka, amikor a szülők felismerik, hogy ők tudják a legjobban meghatározni, hogy mire van szüksége a csemetéjüknek. 1960-as időszakot nevezik a változó gyermekkor korszakának, amikor a fogyasztói társadalom kialakulásának következtében létrejön a szabadidő, mint fogalom iránti igény. 1980-at nevezik az elveszett-gyermekkornak, amikor az információs technológiai forradalom átformálja az egész családi életet.

A világon sokszor megbotránkozunk, visszasírjuk a régi időket. A gyermekekhez való hozzáállás ellentétes példaként szolgál erre. Milyen jó, hogy felértékelődött és  legnagyobb kinccsé vált a szülő-gyermek szoros kapcsolatának megteremtése. Tudatos szülőkké váltunk, és igyekszünk minden tőlünk telhetőt megadni és a legjobb módon nevelni, amíg egy gyermeket nevelni lehet!

 

Egy hozzászólás

Isabel
2014. november 14. 18:48:55
A műsor elején hangzott el az a kérdés a jelenlévőkhöz, elgondolták-e előre, milyen anyák szeretnének lenni. Van ilyen? ha van, és valaki tényleg tud ragaszkodni előzetes elhatározásához, le a kalappal az előtt az ember előtt! nincs ilyen, nem lehet tanulni, főleg előre nem az anyaságot, hiszen annyi minden mássá válik már a terhesség alatt is a leendő anyában! persze lehetnek gyönyörű álmok, de mi van, ha a gyakorlat teljesen más lesz? hiszen egy másik EMBERT hozunk a világra, akinek már csecsemő korában is lesz saját akarata, viselkedése, egészsége vagy betegsége.
Ha az ember kiforrott az anyaságra, úgyis fogja hozni azt, ami ő saját maga.
Ha nincs kiforrva az anyaságra, menet közben fogja megtanulni, és ez függ attól, mennyire érett egyáltalán az élethez, az addigi saját életében mennyire volt az.

Én is hozzászólok!