Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Ha a férfi féltékeny. A féltékeny férfi átok vagy áldás Adásba kerül: 2014. október 31.

A féltékenység másképpen mutatkozik meg a nőknél és máshogyan a férfiaknál. Ebben a műsorban az utóbbit vizsgáljuk. A féltékenység megjelenése sokszor rossz tapasztalatra, bizalmatlanságra, csalódottságra vezethető vissza. A féltékenység lehet jó hatású, jól eső, de csak bizonyos fokig. A másik véglet az agresszió megjelenése. Hogyan kell ezt kezelni férfiként? Ezt fejtegetjük ma Szilágyi Tiborral, Gianni Annonival és Kovács Áronnal. Meglepetés hölgyvendégünk ugyan átélte már ezt az önmarcangoló érzést, de sokat tanult belőle.

A kis mértékű féltékenység egy nő irányába jól eső tud lenni. Tudom, hogy fontos vagyok számára, szeret, és nem akar elveszíteni. A szabadság korlátozására senki sincs feljogosítva. Sokan nem tudatosítják azt, vagy nem hiszik el, hogy minél nagyobb szabadságot adunk a párunknak, annál jobban fog ragaszkodni hozzánk. Szeretni fogja azt, hogy érzi a bizalmat és nem akar visszaélni vele. A beteges féltékenység viszont fojtogat és menekülésre sarkall. Senki sem szeret kalitkába zárva lenni.

Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész úgy érzi sosem volt féltékeny. Úgy gondolja a féltékenységnek és az irigységnek közös nevezője van, közel áll egymáshoz a két fogalom. Egy kapcsolatban az együttélés hatalmas kompromisszumgyakorlat. Arra törekedett, hogy a feleségét sose hozza kínos helyzetbe. Magával szemben igyekezett mindig őszinte lenni, sosem látta magát szebbnek vagy okosabbnak.

Kovács Áron énekes, műsorvezető családjában nem volt jellemző a féltékenység. Úgy gondolja, szakmafüggő is a féltékenység jelensége. Szülei mintakapcsolatban éltek. Az embernek meg kell tanulnia, hogy mi az övé. Nem szabad elfeledni, hogy az elengedett dolgok is lehetnek a mieink. Nagyon fontos az önbecsülés és tudatosítani kell azt, hogy más is szépnek láthat egy lányt, nem csak én.

Gianni Annoni műsorvezető, gasztronómiai szakértő szerint vannak olyan emberek, akik szeretik kiprovokálni a féltékenységet. Mindenkire másképp hat ez a jelenség, ezáltal sajnos brutalitásba is tud torkolni. Sokszor önértékelési problémával küzdünk, fontosabb, hogy mink van, mint az, hogy kik vagyunk. Nem fogadjuk el önmagunkat. Gianni szerint a féltékenység és az irigység hátrafelé húz.

Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő szerint, ez egy mélyen gyökerező érzelem. Amióta szabad a párválasztás a féltékenység felerősödött az emberekben. Fontos észben tartani, hogy minél jobban magamhoz láncolok valakit, ő annál jobban akar majd menekülni. Sok férfi megfeledkezik arról, hogy élete párja nem a tulajdona is egyben. A másik szabadságát nincs jogunk korlátozni.

Féltékenység a nők és a férfiak esetében

Alapvetően a féltékenység az evolúció során kialakult védekező mechanizmus, fogalmazhatunk úgy is, hogy egy betolakodó elleni védelmi stratégia. A párkapcsolat, ezen belül is a kötődés, védelmet kíván. A férfiak a fizikai megcsalásra érzékenyek, mert itt az apaságuk van kockára téve. A nők inkább az emocionális részt emelik ki, egy baráti kapcsolatra is féltékenyek tudnak lenni. A féltékenység egy másik nőre fordított időre és figyelemre vonatkozik. Vetélytársnak tartjuk azokat az embereket, akik velünk egyenrangúak, esetleg több vonzó tulajdonsággal rendelkeznek, mint mi. A férfiak a tőlük erősebb, magasabb pozícióban lévő egyénben látják a riválist. A nőknél ez a küllemben jelentkezik. Tehát a nő arra féltékeny, aki a férfiak szemében a tökéletes nőt testesíti meg, a férfiak pedig a nők férfiideáljára.

Othello-szindróma a férfiak tünetegyüttese?

Ez nem más, mint a kóros féltékenység. Az elnevezés Shakespeare Othello című művének főszereplőjéről kapta, aki betegesen féltékeny volt. Ez a jelenség gyakran pusztító hatású is lehet az emberre nézve. Miért mondják azt, hogy ez a szindróma a férfiakra jellemző? Azért, mert nagyon sok helyen a férfi hűtlenség elfogadottabb. A nők hűtlenségét a férfiak nem tudják tolerálni, úgy érzik a férfiasságuk csorbult, így gyakran erőszakkal viszonozzák. Így az Othello-szindróma páciensei legtöbb esetben a férfiak.

A féltékenység belülről jövő ösztönös érzés, melyet ritkán, vagy hatalmas küzdés során vagyunk csak képesek magunkban tartani. A féltékeny emberek életében gyakran adódott egy nagyobb csalódás, így bizonytalanok az új kapcsolatok területén. Viszont ezt a tulajdonságot ki lehet küszöbölni. Magunkkal nehéz megküzdeni, ebben csak a társunk tud segíteni. Ha a párod csalódott és bizalmatlan, akkor te biztasd őt arra, hogy menjen el a barátaival szórakozni nélküled is. Add tudtára, hogy te szárnyakat adsz neki, bizalommal fordulsz felé és megérted, hogy neki is szüksége van a kikapcsolódásra. Ő ezt értékelni fogja, s irányodba is változtatni fog. Ezeket a szárnyakat akarja majd neked is megadni, mert hálás azért, hogy ő ugyanaz az ember maradhatott, mint aki a kapcsolat előtt volt. Minden a maga rendjében megy tovább kiegészítve azzal, hogy kialakult egy remek, bizalommal teljes párkapcsolat, ahol nincs nélkülözés és mellőzés.

Öt hozzászólás

Mátyus Péterné
2014. október 31. 19:10:24
Nagyon tisztelem és szeretem Gabikát ! A hely szűke miatt rövidre kell vennem. Szeretném a műsor szerkesztőit megkérni a következő téma boncolgatásához: mi az emberek véleménye arról, ha egy nő nem azért csinált ekkora "műsort" maga körül, mert egyedül akar megöregedni. DE : később annyi undorító dolog került felszínre, és a férfi egyáltalán nem féltékeny, "csak" meg akarja szerezni a nő javait. Szerintem: egy nő, ha tiszteli saját magát, nem mehet bele ilyen "üzletbe". Annál is inkább, mert ő sem szereti a férfit, tehát féltékeny sem lehet ! A nő nagyon fél attól, hogy felső szervek bele akarják KÉNYSZERÍTENI egy ilyen áldatlan, undorító, megalázó szituációba. Keressenek közösen menekülési lehetőséget a nő számára. Köszönettel: Rózsa
Magdi
2014. október 31. 19:44:20
Szeretem a műsort. Jó hangulatú, érdekes, tanulságos.
Érdekelne egy olyan téma, amikor a gyerekek nem hívják meg a szülőket az esküvőre. El lehet ezt fogadni egy konzervatív értékrenddel? Hogyan kezeli ezt egy okos szülő?
Lakos Kata
2014. november 1. 04:26:50
Kedves Gabriella!

Mielőtt bármit irnék fontos megjegyeznem, hogy Ön az egyik /ill.nőként az első helyen említendő/médiában szereplő számomra legszimpatikusabb személyiség.A tájékozottsága,rátrmettsége mellett kellemes jelenség is a képernyőn,mert nagybetűs NŐ.plusz egyfajta olyan bizalmat vált ki oly sokszor szivemból szólóan nyilvánul meg,hogy azzal is örömet tud szerezni.
Nos pont bizalom az,mely okán talán helye lenne az engem izgató témának a műsorában,bár lehet, hogy ezzel kapcsolatban nem szívesen nyilatkoznának.::::
Tehát arról van szó.hogy mért lehet az, hogy híres és még ráadásul gazdag emberek nem segítik a hozzátartozóikat.Itt főleg anyagilag értem, de nyilvánvaló rossz viszony esetén meg lehet érteni,ami bizonyos konfliktus miatt ide vezethet.Magamból indulok ki:A testvérem nem híres,de elismert és --példának azt tudom említeni, hogy éventekb 10 milliót költ csak nyaralásra.Nagyon szeretem, sokat köszönhetek neki és tudom hogy nem is hagyna cserben,ha netán kuldusbotra jutnék.Én 39 év egészségügyben eltöltött idő után aktív dolgozóként, havi 150 ezret keresek, ebből 39 ezer a nővérszálló,ahol lakom.Az első fizetéásemből a családom minden tagjának vettem valamit, a Hugim saját magára költötte.Többször éreztem késztetést,hogy kettőt vegyek valamiből,ami megtetszett és neki neki sem volt__több,mint 10 évvel v.idősebb--meg is vettem, de mostanra olyan hatalmas a különbség anyagilag köztünk,egész más léptékkel él a párjával és két gyermekével,mint én,hogy nem tudom--nincs is rá szüksége....sorolhatnám még hosszasan.Az idén már 2 alkalommal volt Dubaiban a párjával,ahonnan egy kis finom tábla csokit kaptam legutóbb:-)Szeretjük egymást és nem értem hogy nem jut eszébe,hogy többet segítsen nekem.A gazdagok mind önzővé válnak?
Nwehogy félreértsen,így is hálás vagyok, mert a legtöbb ruháját neken adja és időnként meghív ebédre és nekem ez is nagy segítség,de vajon mi ehet a magyarázat, hogy én a helyében sokkal több mindent megosztanék vele,ahogy korábban is.Példáulcsupán annyit figyelembe venni, hogy én egy ünnep vagy születésnap kapcsán mennyit dobok be százalékosan mennyit Ő!!??:-)Azt hiszem soha nem fogom ezt feszegetni vele,de vajon mi a helyzet másokkal?
Remélem valahogy sikerült a problémám--mely egy kibeszélés is lehetne--lényegét megfogalmaznom és nagyon számítok ezzel kapcsolatba arra finom árnyalatokra empátia terén is,melyre Gabriella képes.
Természetesen lehet,hogy nem lesz a felvetésemnek jövője,ha mégis,akkor kérem értesítsen róla!Köszönettel:Kata
Isabel
2014. november 1. 16:38:26
Lakos Katának üzenem:
az emberek különbözőek, és csak azért nem kötelező a gazdagokra nézve az adakozás, mert pl. egy hozzátartozójuk nagyságrendekkel rosszabbul áll. Bár a műsort nem láttam, szerintem az sem anyagi segítségről szólt, vagy legalábbis nemcsak arról.
No és egy testvérnek nincs joga elvárni még a saját testvérérétől sem az anyagi támogatást. Kérni lehet, de nem pénzt, inkább elhelyezkedési, esetleg tanulási lehetőséget. Példát is lehet venni róla, ahogyan a gazdagabb intézi saját életét - amitől több pénze lett, mint Önnek. Az élet arról szól, hogy saját magunk intézzük saját ügyeinket, nem pedig elvárni a tehetősebb rokonoktól, ami - szerintem - nem jár. Ilyen tévesen gondolkodtak például Móricz Rokonok-jai, Mikszáth Nosztyjai, és sok hasonló gondolkodás van ma is.
Az nem derült ki, ön kér-e tőle időnként vagy gyakran anyagi támogatást a szelet csokin vagy levetett ruhákon kívül. Ha nem, csak azt gondolja, hogy ő "tudhatná", "adhatna többet, hiszen van miből" - még kevésbé érteni, mi az, amit ön elvár a saját testvérétől. No és, hogy amikor ön "kettőt" vett, hogy a testvérének is jusson, vajon az igényt tartott-e rá. Gondolt-e akkor arra, hogy "ezt majd visszakapom", vagy egyszerűen csak szeretetből adta. Vigyázzon az ilyen csapdákra: attól, hogy ön mindig ad, nem feltétlenül kell hogy vissza is kapjon! inkább azt lehetne megpiszkálni, mi önben a késztetés a folytonos ajándékozásra. Ami esetleg már zavarta is a másik felet. Vagy, mivel rendszeres volt, természetesnek gondolta, de annyira, hogy most eszébe sem jut, mert neki talán nem természetes annál többet adni, mint amennyit végül mégis ad. Végül még egy gondolat: lehet, hogy egészen mástól fogja megkapni mindazt, amit most hiába vár el a saját testvérétől. Mert a világ bizony így működik.
Isabel
2014. november 1. 17:07:47
Kedves Magdi, őszintén örülnék, ha önnek sikerülne az, ami nekem nem: én egy éve írtam témajavaslatot, még csak nem is válaszoltak. Ha az öné előbbre kerül, őszintén fogok neki örülni, mert akkor legalább tudnám, hogy az én témám abszolút méltatlan.
Magánvéleményem arról, amit fölvet: a kérdésében ott a válasz. Konzervatív értékrenddel természetesen elfogadhatatlan, ha a szülőt nem hívják meg az esküvőre. Érdemes azonban a szülőnek elgondolkodnia arról, hogy ez miért történt meg.

Én is hozzászólok!