Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Virtuózok Adásba kerül: 2014. december 05.

Javában zajlik az MTVA tehetségkutató műsora, ahol fiatal komolyzenei tehetségek mérik össze tudásukat.De tudjuk azt, hogy mennyi munkával, energiabefektetéssel és lemondással jár a komolyzenei pálya? Gyermekkorban kik segítenek abban, hogy ezt a karriert tudatosan építsük fel? Már kiskorban megjelenik egy bizonyos fokú eltökéltség? Mai vendégeink kiváló zenei tehetségek, kik gyermekkori kihívásaikat mesélik el nekünk. Itt lesz Illényi Katica, Varga Edit és Váczi Eszter. Meglepetés vendégünk édesapjának életét a zene mentette meg!

Heinrich Heine német romantikus költő, író a következőképpen próbálta definiálni a zenét: „Maga a zene létezése is csodálatos dolog, mondhatni maga a csoda. A gondolat és a tünemények között elterülő birodalom. Mint egy megfoghatatlan közvetítő közeg, szellem és anyag közt lebeg testetlenül, mindkettőhöz kötődve, mégis különbözve azoktól. Szellem, de szellemként kötődik az idő mérhetőségéhez. Anyag, ám anyagként nélkülözi a teret.” Sokszor mondják, hogy a zene egy világnyelv, amit mindenki megért. Ám ennek a világnyelvnek a megteremtőinek és fenntartóinak rengeteg munkássága és eltökéltsége rejlik benne. Mai vendégeink kiváló zenei tehetségek, arról mesélnek, hogy mivel jár a zenei pálya művelése.

Varga Edit, televíziós műsorvezető zenei nevelése gyermekkorában egyértelmű volt, mivel édesapja úgy tartotta, hogy ez az alapvető műveltség része. Ez ellen erősen tiltakozott, de most hálás érte. A zenetanulást önbecsülése építésére használta, formálódó személyiségét megtámogatta ez az ismeret. A néptáncot ennek érdekében abba kellett hagynia, amelyet részben lemondásként élt meg. Edit gyermekeinek nem erőlteti a zenélést, de megpróbálja nyitottá tenni őket erre.

Illényi Katica Liszt-, Artisjus- és eMeRton-díjas hegedűművész 3,5 évesen kezdett el zenélni, nincs olyan emlékképe, amikor ne zenélt volna. Játékosan vezették fel számára a zenei nevelést. Katica úgy gondolja, hogyha a szülei nem lettek volna szigorúak, akkor nem lett volna belőle muzsikus. Szerinte abból a tehetségből lesz szólista, aki mint egyéniség is érdekes. Nagyon jó tornász volt, de lemondott róla, mert nem volt ideje eleget gyakorolni.

Váczi Eszter, énekesnő szülei nem indították el a zene irányába, hanem oviban figyeltek fel rá. De hogy kötött ki a zenei pályán? Egyszer barátnőjével egy klubból kiszűrődő jazz zenét hallottak. Beültek és egy narancslé mellett hallgatták. Teljesen magával ragadta ez a műfaj, meg akarta tanulni. Természetes volt, hogy környezetében mindenki járt valamilyen hangszerre.

Póka Egon basszusgitáros, zeneszerző, a Kőbányai Zenei Stúdió alapítója. Édesapjának életét a zene mentette meg. Amerikai hadifogságba került, ahonnan menekülni szeretett volna, de elkapták és máshová került át. Ezen a helyen volt egy tiszti klub, ahol muzsikálni kezdett. Egont tehetségesnek tartották, nagymamája egyengette zenei karrierjét. Amikor nem volt rákényszerítve a gyakorlásra, akkor sokkal szívesebben ült oda a zongora elé.

Nők a zenei életben

Régen majdhogynem csak férfiak töltöttek be zeneszerzői posztot. Révész Géza kutatásában, szintén csak négy, kevésbé ismert zeneszerző nőt talált: Clara Schumann, Cécile Chaminade, Elisabeth de la Guerre és Lily Boulangert. A XVIII. és XIX. században vált kötelezővé, hogy a nők megtanuljanak zongorázni, mely a polgári és úri családok egyik követelménye volt. Alapvetően féltették a nőket, hogy a zenei karrier, elveszi őket a családtól. Ma ez a világnézet részben megváltozott.

A tehetség modellje

Motiváció az a hajtóerő, amely a tehetség egyik legfontosabb komponense. A zenei tehetségek életében minden a zene körül forog. Ott van a gondolkozásukban, az értékszemléletükben, életvitelükben. Ma egy zenét tanuló gyermeknek minden műfajt megmutatnak, mindenből kaphat ízelítőt, a paletta előtte van, csak ki kell választania saját útját, amely felé elköteleződik. Kezdetben a tehetségeket a család motiválja, majd ez önmotiváltságra vált át.

Joseph Renzulli, amerikai kutató alkotott egy halmaz-modellt, melyet később Franz Mönks, holland kutató egészített ki. A tehetség kibontakozásának faktorait keresték. Renzulli három halmazt határozott meg, amelyek metszik egymást, a metszeti pontban található a tehetség. Ahhoz, hogy tehetség valakiben meglegyen, a halmazok három feltételének kell teljesülnie: átlag feletti képességnek, a feladat iránti eltökéltségnek és a kreativitásnak. Ezt Mönks külső tényezőkkel egészítette ki, amelyek hatással lehetnek a csodagyerek tehetsége kibontakozásának mértékére. Ilyen a család, a társak és az iskola – azaz a társadalmi környezet.

Négy hozzászólás

Sándorné Mátyás
2014. december 5. 16:27:42
Rendszeres nézői vagyunk a műsornak férjemmel. Természetesen a műsorvezetőért is rajongunk, de a témák is érdekesek számunkra . Érdeklődéssel várjuk a "vendégeket" is.Kérdésem: az egyik
adásban elhangzott a "Ridikül Páholy"-Önismereti Társasjáték. Hol lehet ezt megvásárolni? Boltban esetleg forgalmazzák?
A műsor egész stábjának Kellemes Karácsonyt, szép ünnepi pillanatokat kívánunk szeretettel: Mátyás Sándorné és férje, Nyírbogdányból.(nyugdíjas házaspár)
Isabel
2014. december 6. 18:22:51
A Virtuózok kiváló műsor. Résztvevői, a kisebb-idősebb zeneművészek, akik eleve beleszülettek egy olyan családba, aki, miután felfedezték a tehetséget, mindent meg is képes tenni azért, hogy kibontakozhassék.
Most a Ridikül is foglalkozott azzal, ki hogyan szeretteti meg a gyerekeivel a zenét már egészen pici, netán magzati korában. Ez jó, viszont eszembe juttat olyan szülőket, akik sajnálatos helyzetük folytán (csonka család például) nemigen értek rá arra, hogy a gyerekeiket akár egy-két népdalra is megtaníthatták volna. Ha az a gyerek tehetséges volt, hiába mondogatta anyjának, hogy mondjuk szeretne valami hangszerszámot, vagy énektanulást, anyu szomorúan ellent kellett mondjon. Bezzeg jártak szolfézsra, művészi táncra azok, akiknek volt apjuk is az anyjuk mellett - ezekből sosem lett sem zeneművész, sem táncos. A tehetség pedig gyönyörűen elkallódott.
Legalább egy ember kellett volna a képernyő elé, akit gyerekkorában nem tudtak megszerettetni a zenével és maga taposta ki magának az útját. Van ilyen?
Nori
2014. december 7. 22:16:30
Hol lehet vásárolni olyan gyönyörű kötött ruhát, mint amilyet Varga Edit visel?
Fannika
2014. december 9. 14:21:35
Nagyon jó Isabel felvetése,csak úgy pontosítanám, hogy ha gyerekkorban nem tanult zenét és nem ismertették meg a zenével, akkor felnőtt korban lehet-e elkezdeni énekelni,hangszeren játszani és bepótolni azt,ami kimaradt a tanulmányaiból? felismeri-e,hogy mi marad ill.,mi maradt ki az életéből?
mert szerintem az is kérdés,hogy ha csak ücsörgött a jó ! ének- és zeneórákon,(s nem kinzásnak vette!)akkor felnöttkorában mennyire lesz zeneszerető,koncertjáró, az a sok-sok gyerek aki nem a zseni kategória?

Én is hozzászólok!