Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Leszokásom története Adásba kerül: 2014. november 20.

A dohányzásról való leszokás senkinek sem egyszerű, mindenki egyedi történettel rendelkezik e téren. Más-más stratégia alkalmazható és lehet hatásos a függőknél. Komoly egyéni és társadalmi probléma, mely érdekében rengeteg kampány, program és kezelés jött létre. De mi az igazság? Mennyire hatásosak ezek? Mi adja meg azt a löketet, indíttatást, hogy letegyük a cigarettát? Megosztja velünk a dohányzásról való leszokás nehézségeit és taktikáit Tóth Enikő, Valkó Eszter és Dr. Tót Éva. Meglepetés vendégünk esetében részben szakmai ártalom volt, kislánya a legjobb terapeuta számára.

 

A dohányzásról való leszokás nem egy egyszerű folyamat. Sokszor megpróbáljuk gyakran sikertelen kísérletekkel. A régi filmek divatos kellékévé vált a cigaretta, ezt a divatosságot és szokáskialakítást nehéz visszafordítani és nem a divatos oldalt erősíteni, hanem a színtiszta valóságot megmutatni. Rengeteg kampányt indítottak arról, hogy a cigaretta mennyire káros. Viszont későn ismerték fel azt, hogy nem elég azt erősíteni az emberekben, hogy a cigi rossz, hanem utat kell nekik mutatni a leszokáshoz. Ha elindult a tudatosítás folyamata, meg kell mutatni a módszereket. Mai adásunkban a személyes történetek segítségével mutatjuk be a leszokások több kimenetelét, fajtáit, javaslatokat - mely lehet, több dohányos számára is „ötleteket” adhat.

Döbbenetes adatok

1 milliárd férfi és 250 millió nő dohányzik a világon, évente 580 darab cigaretta jut egy emberre. Földünkön 4 millió hektáron termelnek dohányt. A dohányzás következtében keletkezik egy ún. főfüst, a beszívott füst és a mellékfüst, amely a levegőbe kerül-mindkettő egyaránt káros az egészségre. Gyakran halljuk azt, hogy akik leteszi a cigit, azok elkezdenek hízni. Ez a súlymennyiség általában 2,3 kg, mely nem egy ijesztő adat.

Tóth Enikő színművésznő, mindkét nagypapája is erős dohányos volt, mindig tiltották a gyermekeiknek. A színésznő visszaemlékezik gyerekkorára mekkora sláger volt a cigirágó. Összesen négyszer próbált leszokni, de kevés eredménnyel. A döntő pillanata a férjével töltött közös nyaralás során következett be, amikor párja megjegyezte, hogy soha nem fog leszokni a cigarettáról. Enikő rádöbbent, hogy nem lehet ezen a téren ilyen gyenge és ennyire függő. Azt mondja, magával beszélte meg, saját eltökélése volt, hogy leszokott.

Dr. Tót Éva tüdőgyógyász szakorvos is dohányzott, de tudta, hogy nem lesz függő. Éva azokért harcol, akik életét még meg lehet menteni, mivel van olyan állapot, amin már nem lehet segíteni. Ezt a függőséget gyógyítható betegségnek tartja. Gyógyszeres, terápiás, leszokást segítő programok is ennek rendelkezésére állnak. A megdöbbentő tény, hogy nincs elég jelentkező. A "party-dohányosok" leszokása sokkal nehezebb, mivel nincs kellő mértékű eltökéltségük, elhatározásuk.

Valkó Eszter műsorvezető, színésznő első csókja egy dohányzó fiúval volt, ami nagyon rossz élményt hagyott benne. Általában évente kétszer határozza el magát, hogy leteszi a cigarettát. Ha egyszer is megszegi, onnantól kezdve megszűnik a kitartása és kezdődik minden elölről. A dohányzás egyik pótcselekvése az evés volt, amikor nem cigarettázott egyfajta űrt érzett magában. Eszter lassan kisbabát szeretne, úgy érzi, ez egy szilárd elhatározás, mivel magának soha nem tudta azt mondani, hogy soha többet nem gyújt rá, de most egy másik ember egészsége a tét.

Somló Tamás énekes, dalszerző kiskorában szokott rá, amikor minden filmben dohányos embereket lehetett látni. Rekvizitumnak tartja ezt a szokást, mely egyfajta kellék. Többször le- majd visszaszokott. Jelenleg leszokott állapotban van. Enikőhöz hasonlóan önmaga határozta el, hogy nincs szüksége erre az idegen anyagra a testében. A repülőtereken található dohányzásra kijelölt kabinokat elrettentőnek tartja. Kislánya kiveszi a szájából és kettétöri a cigarettát - ő a legjobb terapeuta Tamás számára.

A dohányzás furcsa történelme

A dohányzás az indiánoktól eredeztethető. Írott emlék először Kolombusz naplójában jelent meg. Az indiánok által használt Y alakú pipa nevéből származik az angol tobacco kifejezése. A XVI. században Cortez és Pizarro katonái által terjedt el Európában, ahol a dohányt elsősorban csodanövénynek tartottak.  Gyógyszerként és dísznövényként is szolgált, „szentfű” névvel illették. Sir Walter Raleigh, angol író, költő tette divatossá. Érdekes módon, Magyarországon a török idők alatt hódított, miközben Törökországban és Angliában ekkor már halálbüntetést róttak ki a dohányosokra, az egyház pedig kiátkozta őket. A tiltás megsokszorosította a szeretetét, világot hódított. Már a XVII. században beszélhetünk dohányzás elleni kampányról, melyet I. János, angliai király indított.

Hihetetlen, hogy mire képes az alapvetően rossz ízű, kis pálcika, mely oly sok embert függővé tesz. Az ijesztő látvány az, amikor már kisiskolás korben a gyerekek rá mernek gyújtani. Az idő és a tapasztalat megmutatta, a tiltás mindig az ellenkezőjét váltja ki, nem csak a gyermekben, hanem az egész társadalomban. A leszokás eltökéltsége belülről kell, hogy jöjjön. Hatással lehet ránk a környezet, adhatnak tanácsokat és tippeket, de az első lépés, hogy az eltökéltség bennünk fogalmazódjon meg.

 

Öt hozzászólás

Juhászné Gulácsi Mária
2014. november 20. 18:38:42
10 éve nem dohányzom,de 53 éves voltam már amikor leszoktam,elszívtam napi másfél dobozzal Többször is próbálkoztam,de mindig sokat híztam.Például 10 hónap cigi nélkül 10 kg pluszt jelentett.
Rendszeresen sportoltam a cigi mellett,évekig heti 4-5 alkalommal úsztam 1000-1500 m-t,amikor kijöttem az uszodából a legjobb egy jó kávé volt cigarettával.Tudtam,ha ismét le akarok szokni,valami új sport kell.találnom.A következő próbálkozásnál a reggeli kávémat megittam cigi nélkül és felhúztam a sport cipőm és elmentem futni,aztán nap mint nap ezt tettem,eljutottam a 10 km futásig és egy dekát sem híztam.A futást azóta is imádom és 10 éve nem dohányzom. És azt szoktam mondani,hogy nincs az a pénz amiért újra rágyújtanék.Ja és a kávénak isteni az íze cigaretta nélkül !
Isabel
2014. november 20. 22:53:48
Ez a téma is megért egy estét, nagyon jó volt! kár, hogy éppen azok nem nézik (szerintem), akiket nagyon is érintene. Például két szép leányom párja füstöl, és ezt a lányaim eltűrik, pedig annak idején mindegyik ellenezte. De hát, mit csináljanak, ha pont egy ilyen férfit szeretnek. Azt mondják: x, y nem tud leszokni. Persze, mondom én magamban, mert nincs egy szemernyi akaraterejük. És nyilván, a lányok szóba sem hozzák, nem akarnak veszekedni.
Én egy pillanat alatt szoktam le, igaz, akkor már húsz éve dohányoztam, a munkahelyemen a lányok vittek rá. Nem sokat szívtam, a saját füstömet és a hamutartóm szagát sem tudtam elviselni. Mégis sokáig a rabja voltam, igaz, a leszokásom előtti néhány éven át már csak este gyújtottam rá, hármat-négyet. Annak köszönhettem a sikeres leszokást, hogy óriási megrázkódtatás ért, ami miatt egész nap semmit nem ettem, este pedig a maradék négy szálat egymás után elszívtam. Olyan mérgezéses rosszullétem volt, és másnaptól én egyetlen darabot nem szívtam, azóta sem, ennek már húsz éve.
A volt férjem nemcsak több mint egy dobozzal szívott, de ivott is. Olyan szaga volt, akár a kocsmának, ahonnan mindennap hazatért. És nem értette, hogy mi miért húzódunk el tőle, én és a gyerekek. Ahogy a Somlónak is jól megmondta a gyereke: apu, büdös a szád! nagyon jó lenne, ha a leányaim párjainak is megmondaná egyszer olyasvalaki, akinek sokat ad a szavára. Hát én biztosan nem, csak a gyerekeket sajnálom, mint passzív dohányosokat.
Érdekes egyébként, hogy a férjem még mindig él és nincs tüdőbetegsége, pedig tán több mint 45 éve rengeteget dohányzik, na és iszik még mindig, mint a kefekötő. És ismertem más bácsikat is, 80 évesen még hülyére itták magukat pálinkával, mégse volt bajuk, nyilván a pálinkának van egy tartósító hatása is. Ezt már csak viccnek szántam:-)
Le a kalappal azok előtt, akik meg tudták győzni saját magukat, mert hát nyilván csak elhatározás és akarat kérdése az egész. De manapság sokkal több a gyenge akaratú ember, mint amennyiről gondolná az ember. Nagy szerencse, hogy már a vonatokon, éttermekben, egyéb közösségi helyeken sehol nem szabad dohányozni. Ez, szerintem, sokakat kicsit visszafog, hiszen sokszor csak azért gyújtottunk rá mi is - régen -, mert valaki más rágyújtott, mert ráértünk.
Ja, és nemcsak az amerikai filmekben volt szokás az állandó füstölés, hanem a magyar filmekben is, bár ott nem whisky-vel házasítják a cigarettát. Sok régi magyar filmet nézek mostanában az M3-on, egyrészt azért, mert akkoriban nem értettem, nem tetszett. A színészek játéka miatt és amiatt, hogy üres utcákat látok, szemben a mostani autóforgalmas utakkal. De akkor is zavar, ha egy ötven évvel ezelőtt készült filmben a főszereplő az ebédlőasztalnál is rágyújt. Nálunk azért megvárták ezzel a férfivendégek, amíg mindenki befejezi az étkezést.
Isabel
2014. november 20. 22:57:02
Juhászné kedves, jót mosolyogtam az írásán! én, mikor még nem dohányoztam, huszonévesen első munkahelyemen a reggeli kávéhoz jöttek a bagósok. Merthogy a kávéhoz az dukál! minél jobban ártson, később már pijáltak is hozzá, igaz, azt nem feltűnően. Kávé, cigi, pia, minden, ami árt, jó volt. Hatásukra szoktam rá én is, pedig nem kellett volna. Vitték egymást az emberek, ahogyan ma is viszik egymást az egészen fiatalok, mert az olyan menő. A szülő meg nem tehet semmit ellene, mert akkor azt mondják, belepofázik a gyereke életébe.
Marica
2014. november 21. 20:50:03
Szerintem, mint oly sok minden, ez is az agyban dől el. Erős akarat kérdése.

Az én történetem: még híre-hamva nem volt a lehetőségének, hogy valaha önálló lakásom lesz, amikor elhatároztam, hogyha megvalósul, aznap teszem le a cigarettát.
Aztán összejött. Összegyűltünk a kulcsátadáshoz. Az új épület szeméttárolójában már benn álltak a kukák. Egy határozott mozdulattal bedobtam a megkezdett doboz cigarettát az öngyujtómmal együtt. És soha többet nem jutott eszembe rágyújtani. Sőt, azóta minden dohányzó ismerősömet igyekszem letéríteni erről a káros szenvedélyről, már csak azért is, mert sajnos számos kollégám, barátom halt már meg tüdőrákban, és nem szeretném, ha a soruk szaporodna.
Johann
2014. november 27. 11:19:25
Soha nem dohányoztam, még próbaképpen sem. Tehát nem lennék kompetens.
De: végtelenül sajnálom, hogy soha egyetlen fórumon még nem hangzott el (ami lehetséges erős motiváló lehetne a nők, elsősorban a fiatalok számára) hogy a női biológiai alkat mennyivel sérülékenyebb, ezért mennyivel veszélyesebb a női dohányzás. Mennyire gondol leendő magzatára a fiatal nő, mikor rágyújt.
Soha sem mutattunk rá, hogy hány ismert (filmsztár, név nélkül, sokan vannak) arcot tett tönkre idő előtt a nikotin. Semmiért, gyengeségből, érdemes-e a szép női arcokat gyorsabban "ráncosítani", öregíteni, a fogakat barnává tenni.
Megdöbbentő élményem volt egy vidéki városunkban, amikor egy őszi estén (egy idő után már feltünő volt, bár remélem, hogy puszta véletlen) séta közben egyetlen fiatal szembejövő hölggyel sem találkoztunk, aki nem dohányzott.Ez nyilván, véletlen egyedi eset, de azért volt jelentése.
Sok minden, és mindenki hibáztatható, hogy a fiatalok sikknek és trendinek érzik a dohányzást,
higgyék el, nagyon nem az, még férfiak esetében sem.
Kedves fiatal hölgyek, kezdjék el félteni az értelmetlenül rombolt szépségüket, a fiatal ifjak pedig nyugodtan higgyék el, hogy a férfiassághoz a dohányfüst nem kellemes szagának semmi köze. Az éppen az erős jellemnél és egy kulturált imázsnál kezdődik, s onnan még hosszú az út.

Én is hozzászólok!