Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Szabad-e locsolkodni? Locsolkodnak-e sztárjaink? Adásba kerül: 2013. március 29.

blog post image

Van aki menekül előlük, és olyan is, aki izgatottan várja a locsolókat. Van, aki napokra elbújik egy szállodába, és olyan is, aki már hetekkel korábban elkezdi a nagytakarítást. Van aki több kilót hízik ezekben a napokban, és olyan is, aki ugyanennyit fogy. Az egyik legmegosztóbb ünnepet, a Húsvétot járjuk körül Szöllősi Györgyivel, Gubik Ágival és Zsigóné Kati népi iparművésszel, akik meglepetéssel várják férfi vendégünket.

A húsvét az egyik legfontosabb ünnep a keresztény kultúrában. Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel az ünneppel kapcsolatban. Húsvét vasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz kötődő szokások dominálnak, az ünnep másnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep.

Hagyományok

A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik. Mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották a vízszentelés szertartását is. Húsvétkor Jézus Krisztus feltámadásáról emlékeznek meg. Húsvét hétfő a locsolkodás napja. A szokás alapja a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik. Vidéken sok helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítik a hideg kútvizet vagy a szódavizet. A locsolkodás hagyományának bibliai eredetet is tulajdonítanak: a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták lecsendesíteni a katonák. A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. A technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel festettek illetve a csokoládéból készült tojások vagy nyuszi figurák.

A nyúl esete a tojással

Mint a legtöbb ünnepünkben, a húsvéttal kapcsolatban is összeolvadtak pogány és vallási gyökerek, szokások, kiegészülve a különböző népek hagyományaival.  A nyúl és a tojás esetére több magyarázat is létezik.

Egy közismert feltételezés szerint a nyúl és a tojás összekapcsolása egy félreértésen alapul. A jelkép eredete a 16. századból, német területről származik: a parasztok kötelező húsvéti szolgáltatásként egy gyöngytyúkot ajándékoztak (tojásaival együtt) földesuraiknak. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, amit a nép rövidítve csak Haslként emlegetett. Idővel a húsvétot is ezzel a névvel kezdték jelölni. Akadtak azonban földesurak, akik gyöngytyúk helyett nyúlra tartottak igényt – és innentől kezdődött a zűrzavar. Mivel a nyúl német neve Hase, és a két szó hasonló hangzású, az ugyanazon ünnephez kapcsolódó szokás pillanatok alatt kiadta a végeredményt, a tojásokat tojó nyulat.

Változatok az istennő madarára

Az ősi germán népek a nyulat a tavasz keleti istennőjének, Eostra-nak (Ostaranak) hírnökeként tartották számon. Eostra az újjászületés, a termékenység istennője. Tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti. Az istennő és a kezében lévő tojás a természet újjászületését szimbolizálja. A tavaszi napéjegyenlőség idején hatalmas ünnepségeket tartottak a tiszteletére.

A történet szerint a gyermekek örömére Eostra kísérője egy nyuszi volt, aki egy jó gyermek láttán színes tojásokat rakott le maga után. Mivel a tojások különböző helyre kerültek, ezeket a gyerekeknek kellett megkeresniük a fűben vagy a bokrok aljában.

Másik legenda szerint a nyúl eredetileg Eostra egyik galambja volt, akit az istennő büntetésből változtatott nyúllá. (Ennek változataként ismert, hogy az istennő egy sebzett galambot változtatott nyúllá, hogy megmentse.) Mivel a galamb-nyúl tojásrakó képességét megőrizte, köszönetképpen díszes tojásokat ajándékozott Eostra-nak. Így tud a húsvéti nyúl tojásokat tojni.

Termékenységi szimbólum, újjászületés

A nyulat, mint ahogyan a tojást is, már az ókori idők óta termékenységi szimbólumként tartották számon. Mivel ezek az állatok általában nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott ünnepségeken kiemelkedő szerepet tulajdonítottak nekik. A tojás eredetileg halotti kultusz kelléke volt. A belőle kikelő madár Jézus újjászületését jelképezi, a népi hiedelemben pedig az életet szimbolizálja.

Isten báránya

A bárány szimbolikájának eredetét a Bibliában kell keresnünk. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves bárányt áldoztak, s annak vérével kenték be az ajtó-félfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. (Az ünnep nevének jelentése kikerülés, elkerülés.) Az Újtestamentumban Jézus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért, ezért is nevezik Isten bárányának.

Húsvéti ajándékkosarak

Az első húsvéti kosarat Assisi Szent Ferenc kapta, aki a böjt hat hetét egy itáliai szigeten töltötte. A szigeten csak apró állatok laktak, így társa a legenda szerint egy apró nyúl volt. A kis állat madárfészekből készült húsvéti kosarat adott neki, ezzel fejezte ki Szent Ferencnek a sziget lakóinak szeretetét. E legenda nyomán a húsvéti kosarat gallyakból és levelekből, később szalmából vagy gyékénykosárból készítették és fűvel bélelték ki. Édességeket a 18. század végétől tettek bele.

Csokinyuszi és társai

A nyúl a keresztény hit elterjedése után is megtartotta kiemelkedő szerepét, szaporaságának köszönhetően pedig az új élet keletkezésének jelképévé vált. A keresztény kultúrkörben elterjedt szokássá vált a húsvéti nyulat ábrázoló különféle képeslapok küldése és főszerepet kapott a locsolóversek szövegeiben is.

Napjainkban a húsvét elmaradhatatlan kelléke a csokoládé nyúl, de számos más változatban is megtalálható az boltok polcain. Ezekből évente mintegy 90 millió kerül a kosarunkba, a csokitojásokkal együtt pedig a legkelendőbb finomságnak számítanak ebben az időszakban. A nagyobb bevásárlóközpontok a vásárlók csalogatására a húsvéti ünnepek alatt általában nyuszi-simogatókat létesítenek a gyerekek legnagyobb örömére.

Zsigóné Kati egész évben a húsvétra készül. Azt tanácsolja és kívánja mindnyájunknak, hogy ne meneküljünk el otthonról húsvétkor, hanem várjuk szeretettel és hímes tojással, terített asztallal a rokonainkat, barátainkat. Egy önfeledt tojásfestés ugyanis mindenért kárpótol!

 

Két hozzászólás

Irénke
2013. március 29. 17:39:39
Végre egy jó mûsor, amit érdemes megnézni minden nap. Nekünk szól, rólunk szól és a mûsorvezetõ is profi.
Zsóka
2013. március 29. 18:05:38
http://vasarnap.ujszo.com/vasarnap/2003035/eletmod/kotes-biracs-csiripiszli
Biracs

Én is hozzászólok!