Close
mail us

Írjon nekünk!

Az Ön emailcíme

Close
lock and key

Regisztráció a ridikul.tv oldalra, a kommenteléshez

Az Ön emailcíme

A megadott emailcímet titokban tartjuk, de oda küldjük a regisztrációs emailt!
A két jelszónak egyeznie kell, az emailcímnek igaznak kell lennie, a becenév szinte bármi lehet.

Close
lock and key

Jelentkezzen be a kommenteléshez.

Account Login

Az önzetlenség vagy az önzés korát éljük? Adásba kerül: 2015. január 16.

Tudjuk mi az önzetlenség definíciója? Vajon tudunk adni, vagy csak kapni szeretünk? Hogyan legyünk önzetlenek? Mikor tudjuk félretenni saját érdekeinket? A mai társadalmunk önző vagy önzetlen? Létezik egészséges önzés, és ha igen, akkor milyen formában nyilvánul ez meg? Ezeket a kérdéseket próbáljuk megválaszolni mai vendégeinkkel: Pécsi Ildikóval, Palya Beával és Tari Annamáriával. Meglepetés vendégünk szerint vannak helyzetek, amikor sajnos önzőnek kell lennie az embernek.

 

Önzetlenek vagy önzőek vagyunk? S hogy van ez a mai világban? Melyik kerül előtérbe? Az őszinte önzetlenség értékelendő cselekedet. Sokunknak tanácsolják azt, hogy akkor fogsz kapni, amikor adni is tudsz. Ezt a szabályt néha olyan nehéz betartani, mert mindig mérlegre tesszük azt, hogy mit adott a másik és mit adok én. Tudunk mi anélkül adni, hogy a jövőben ne várnánk valamit? Milyenek a társas kapcsolataink? Egy nagyon szép idézet erre egy tömör választ ad: „A puszta szókimondás az önzésből, az őszinteség az önzetlenségből táplálkozik. Az előbbi csak az ’én’-ről, míg az utóbbi másokról is szól.”

Pécsi Ildikó, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő és rendező, a Magyar Köztársaság Érdemes- és Kiváló Művésze. Szerinte az önzés korát éljük, ezért fontosnak tartja erről a témáról való diskurzust. Elmondása szerint nem mindegy, hogy az ember mikor született. Ugyanis amikor ő még iskolába járt egyenruhát hordtak a diákok. Hálás ezért, hogy nem lehetett mást felvenni, így nem jelentkeztek hatalmas különbségek a gyerekek között - szívesen visszahozná ezt a szokást.

Palya Bea énekes, dalszerző, előadóművész, író szerint nagyon sok magányos ember van, akik kénytelenek magukra figyelni. Ügyel arra, hogy gyermeke megtanulja, hogy adni is jó és kapni is. Kislánya "minden az enyém" korát éli, megtörténik, hogy elveszi más gyerekek játékait. Bea nem arra utasítja őt, hogy adja vissza, vagy ne vegye el, hanem azt szeretné, ha együttes játék alakulni ki. Ez a megoldás a közös kompromisszum megkötésének a megtanulása. Igyekszik következetes szülő lenni.

Tari Annamária pszichoanalitikus, pszichoterapeuta szerint is az önzés korát éljük. A fogyasztói társadalom és az információs kor következtében hajtunk a materiális hasznokért. Ilyen rideg és kemény nem volt még a világ. Szuper-fantasztikusnak kell lennünk, hogy „el tudjuk adni” magunkat a fogyasztói társadalomban. Az önzetlenség akkor jöhet létre, ha meg tudom osztani a másikkal azt, amin van úgy, hogy nekem ez nem okoz rossz érzést. Nem vagyok irigy és nem érzem azt, hogy elvettek tőlem valamit, hanem  jó érzéssel tölt el a cselekedetem.

Berki Krisztián olimpiai, világ-, és Európa-bajnok tornász szerint az önzetlenség és az önzőség is megtalálható benne. Önző, amikor a tornateremben edz, amikor csak magára koncentrál. Olimpiai arányéremmel tudta, hogy meg fog változni az élete. Akkor döbbent rá, hogy mekkora lehetőséget kapnak ezzel, amikkor az emberek köszönetet mondtak nekik. Nagyon jó dolog, de egyben óriási felelősség is, mert mindenki figyeli az adott sportolót. 11 hónapos a kislánya, aki erős személyiség, elszedi ő is mások játékát és ezt nagyon nehéz kezelni.

Furcsa kutatások – mennyire lehet igazuk?

Pennsylvaniai Egyetem pszichológusai végeztek egy kutatást. Arra keresték a választ, hogy az önzőség mekkora boldogságot okoz. A következő eredményt kapták: amit igazán akarunk, az alapvetően önző tulajdonság. De boldogságot csak addig tud okozni, amíg nem érzünk bűntudatot.

Az Oxford és a Tennessee Egyetem kutatói azt mondják, hogy az önzőség anyai ágon öröklődhet.  Mindezt azzal magyarázzák, hogy a történelem során a nők nagyon sokat költöztek, követték házastársukat, ezáltal kevésbé kötődnek a környezetükhöz, szomszédjaikhoz. A férfias gének a barátságosságot erősítik, a nőies az önzőséget. De feltehetjük azt a kérdést, hogy egy nő, akiből édesanya lesz vajon mennyire tud önző lenni? Hisz egy anya a gyermekének él. A kutatás állítása is felvett pár kérdést. Ha a nő követte társát, az a társ irányába is önzetlenségnek bizonyul.

Önzetlenség & önzőség – mindkettő bennünk van!

A biológiai szemszögből vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor a válasz az, hogy önzőnek kell lennünk. Hiszen a túlélésre vagyunk hivatottak, életbe maradni, géneket tovább kell örökíteni. Ha a filozófiai oldalról közelítjük meg, akkor is az önzetlenség nagy teret kap. Nem lehetünk csak önzetlenek, azonban van választási lehetőségünk, hogy adott helyzetben ilyen vagy olyan akarok lenni. Az önzőség azért kell, hogy saját céljainkat, a kihívásokat teljesíteni tudjuk, nem tudunk mindig mások szolgálatában állni. Majd ebből az önös érdekekből tudunk később tapasztalatot átadni a fiatalabbaknak, tanácsot a gyermekeinknek. De az önös érdekek mellett nem szabad elfeledkeznünk az önzetlenség jótékony erejéről. Kutatásokból kiderült, hogy azok, akik könnyen tudnak adni, azok a lelkiekben feloldódnak. Az önzetlenség a lelkünkre, de még az egészségünkre is pozitív hatással van. Ugyanis endorfint termel, amely köszönhető a pozitivitásnak, a mosolynak, amely mind-mind velejárója az önzetlenségnek.

Öt hozzászólás

Szabó Julianna
2015. január 16. 11:32:00
Tisztelt Ridikül "Gyártók"!

Kezdetektől figyelemmel kísérem a műsorukat,nagyon szeretem a témáit,és amikor leülök a TV elé,úgy érzem,hogy arra a kis időre én is a meghívottak között vagyok,magamban velük beszélgetek.De ez nem mindig sikerül! Ezért fordulok Önökhöz segítségért! Én váltott műszakban dolgozom,azaz ha délutános vagyok, nem láthatom az adást,sőt az esti ismétlést sem,mert éppen akkor van vége,amikor hazaérek. A következő héten,amikor délelőtt ismétlik az előző heti műsort,akkor már én délelőtt dolgozom. Tehát röviden: csak minden második héten láthatom. Azért bátorkodtam ezt Önöknek megjegyezni,mert gondolom,hogy nem egyedül vagyok ebben a helyzetben. Tudom,lenne más módja is a visszanézésnek,de nekem(talán mert régimódi vagyok) az jelenti az igazi kikapcsolódást,ha kényelmesen leülök a készülék elé és nem a számítógép előtt kucorgok. Akárcsak a papír alapú fényképek nézegetése. Nekem az lenne az ideális,ha délelőttönként a két héttel azelőtti műsort ismételnék.
Elnézést kérek,ha túl bonyolult voltam,de bízva a megértésükben,izgatottan várom válaszukat:

Tisztelettel: Szabó Julianna
Isabel
2015. január 16. 16:19:29
Itt vannak újra - lesznek ma délután - az ismerős ismerősök, akiknek örül az ember, csak az a kérdés merül föl benne, vajon nincsenek-e ezeken a hírességeken kívül máshonnan származó emberek, akiknek esetleg szintén lenne mondanivalójuk.
Vagy vannak, csak nem vállalják? Kicsit jobban körül lehetne nézni, máshol. Tudom, ez nehéz. De hogy "tóksókban", emlékező műsorokban, a bármilyen más kategóriájú műsorokban mindig csak ugyanőket látjuk?
És fölmerülhetnek jeles közmondások, hogy "jóból is megárt a sok", "elunja, mint a mindennapi túrós rétest" satöbbi.
A címhez szólván, annyi jut az eszembe megint, hogy csak annyira van ma önzés illetve önzetlenség kora, amennyire mindig is volt, és mindig is lesz. Már szinte előre tudom, miket fogok hallani. Nem tudom, ne nézzek-e más néznivaló után.
Erzsébet
2015. január 18. 11:10:28
Kedves Jakupcsek Gabriella!

Önnek szeretném címezni rövid kis mondandómat, ugyanis többször hallottam a szájából az "okán" kifejezést, amit én nagyon nem szeretek, szerintem modoros, ott van nekünk a régi "miatt", ez is megteszi, sőt. - A másik: szintén ebben a műsorban mondta (persze biztosan tudja, próbálnám én levezetni a műsort...): add oda, add oda. Ha valaki kér valamit, akkor: add ide, add ide.
Csak ennyit akartam (szerettem volna) hozzáfűzni a műsorhoz, és még azt, hogy én mindig szívesen nézem.
Üdvözlettel
Isabel
2015. január 19. 18:48:11
Kedves Réka!
megragadtam öntől egy mondatot: ha több néző kér valamit, illetve valakit, teljesítik. És ha egy néző, teszem föl, egy hűséges néző kér valamit, egy témájáról mikor fognak beszélgetni? súlyos nagyon az a téma? szerintem nincs súlyos téma, csak olyan téma van, ami fekszik J.G.-nek, mert szinte mindig a saját témája köszön vissza. Ami persze másnak is témája lehet. Üdv, Isabel
Isabel
2015. január 21. 09:38:54
Kedves Réka!
mitől örök és mitől sokakat érdeklő az önzés illetve önzetlenség témája? hány embert interjúvoltak meg erről, kéri-e ezt a témát vagy nem kéri? Ez az összes többi témára is érvényes. Honnan tudják, az embereket mi érdekli?
Az én javaslatom már legalább másfél éve ott van (még az elődje idejéből), de Önnel is visszatértünk hozzá, aztán. I.E., a magazin szerkesztője is kíváncsi volt rá, igaz, annyira mégse érdekelhette. Hogy elolvasta-e végül AZT A VALÓBAN SÚLYOS TÉMÁT, ami ma nagyon sok embert érintene, az kérdés, mivel soha többé nem válaszolt nekem.

Én is hozzászólok!